Köszöntő, tájékoztató

Tisztelt Olvasó!

Sok szeretettel köszöntöm az átalakult publikációs oldalunkon. A jövőben ezt a rovatunkat Dr. Juhász László vezeti. Meggyőződésem, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó szakemberek számára nem kell bemutatnunk rovatvezetőnket.

Még is egy két apró villanást felidéznénk önéletrajzából:

1992-től foglalkozik csődjoggal, a témában folyamatosan publikál szakcikkeket,  készít egyetemi jegyzeteket, ötödik kiadásban jelent meg nyomtatásban „A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve” című szakkönyve. Jelenleg előkészületben van ugyanennek a könyvnek az első e-könyv formátumú kiadása. Rendszeresen részt vett a bírák, titkárok szakmai képzésében, valamint a fizetésképtelenségi szakjogász képzésben, 2010-től  címzetes egyetemi docens. 

Ebben a rovatban részben saját publikációi jelennek meg, részben közzétesszük azokat a kérdéseket, amelyeket az olvasóktól, vagy a szakmabéliektől kapunk. 

 

Szeretnénk ezekre a felmerült kérdésekre választ, vagy véleményt kapni rovatvezetőnktől. Hosszabb távon ez a rovat kettéválhat, egy jól működő fórumra és egy publikációs oldalra, de az első időszakban ezt a kettős funkciót egyben fogjuk megpróbálni megvalósítani.

 

Szakértőnk számára kérdéseket lehet feltenni a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát. e-mail címen. A válaszok ezen az oldalon elolvashatóak lesznek.

Tisztelettel: Tóth Szilárd Itjump Kft.

Az engedményezés és a felszámolás kapcsolata


Juhász László

Az engedményezés és a felszámolás kapcsolata

Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy vitássá válik a felszámolás alá került adós által kötött engedményezési szerződések megítélése, s a felszámoló vitába kerül az engedményesekkel. Erre figyelemmel nagyon röviden áttekintjük az engedményezésre vonatkozó alapvető előírásokat, a vonatkozó bírói gyakorlatot, majd a felszámolási ügyekben előforduló vitás kérdéseket tekintjük át. Az áttekintés során a szokásosnál többször idézem szó szerint a felhívott határozatok indokolását annak érdekében, hogy a kifejtett álláspontok csorbítatlanul jussanak el az olvasóhoz.

 

  1. 1. Az engedményezésre vonatkozó alapvető előírások

A Ptk. 328.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az engedményezés eredményeképpen alanyváltozás következik be a kötelem hitelezői (jogosulti) oldalán: az eredeti jogosult (engedményező) helyére belép az engedményes. A kötelem az alanycsere ellenére egyebekben változatlan formában fennmarad.

Az engedményezés az engedményező és az engedményes között fennálló jogviszony, a kötelezett pozícióját nem érinti, ezért a hozzájárulására nincs szükség. Ugyanezen okból fakad, hogy az engedményezési szerződés érvényességének nem feltétele a kötelezett értesítése.

A Legfelsőbb Bíróság a BH2004. 410 szám alatt közzétett eseti döntésében a még le nem járt vállalkozói díj engedményezése kapcsán az alábbi álláspontot fejtette ki:

“A Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az engedményes a régi jogosult helyébe lép, a (3) bekezdése szerint pedig a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor még fennállott jogalapon keletkeztek. E szabályok helyes értelme szerint tehát az engedményezés az eredeti jogviszony tartalmát nem változtatja meg, a kötelezett helyzetét nem teheti terhesebbé, de az engedményes számára sem biztosít többlet-jogokat. A még esedékessé nem vált vállalkozói díj engedményezése esetén az engedményes díjkövetelést csak olyan összegben érvényesíthet, amilyen összegben az az esedékessé váláskor (a teljesítéskor) a vállalkozót megilletné. A megrendelő (a díjkövetelés kötelezettje) pedig az engedményesnek is csak olyan összegben köteles teljesíteni, amely a szerződés teljesítéskor a vállalkozót megilletné. Az engedményezés folytán létrejött jogviszonyból az is következik, hogy vállalkozói díj elszámolása tekintetében az engedményezőnek és a kötelezettnek már nincs rendelkezési joga. Az általuk kötött megállapodás, a díj összegének leszállítása tehát a felperessel szemben hatálytalan.” 

A törvény az engedményezési szerződésre meghatározott alakot nem ír elő, ezért az akár írásban, akár szóban érvényesen megköthető akkor is, ha arra a szerződésre, amelyből a követelés ered, a jogszabály a kötelező írásba foglalást rendeli. Az engedményezés elfogadása ráutaló magatartással is történhet. A felek megállapodásából egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az engedményezés mely követelésre és milyen terjedelemben vonatkozik, a követelés ugyanis részlegesen (pl: csak tőkekövetelés engedményezése történik meg) is engedményezhető. Az engedményezés az adós irányában absztrakt, az engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége csak az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki, az érvénytelenség a kötelezett helyzetét nem befolyásolja (EBH2003. 868.). Az engedményezés perfekt jogügylet, ezért magával az engedményezési szerződés megkötésével átszáll a követelés az engedményesre. Ez kizárja az engedményezési szerződés felmondását (EBH1999. 124.) Ezek a szabályok a felszámolási eljárások kapcsán sokszor okoznak gondot.

A felszámolási ügyekhez köthető gyakorlatban a jövőbeli és a biztosítékú célú követelések engedményezése okoz problémát.

 

  1. 2. A jövőbeli követelések engedményezése

A Ptk. kifejezetten nem rendelkezik a jövőbeli követelések engedményezéséről, a bírói gyakorlat elismeri ennek lehetőségét. A jövőbeli követelések engedményezhetőségét támasztja alá a jövőbeli követelésen alapított zálogjog, valamint az a tény, hogy a bírói gyakorlat érvényesnek ismeri el a nem az eladó tulajdonában lévő (vagy a szerződéskötéskor még nem is létező) dolog adásvételére kötött szerződést. Jövőbeli követelések engedményezése esetén a követelés annak létrejöttekor minden további jogi aktus nélkül átszáll az engedményesre- olvasható a Complex Jogtár magyarázatában. A jövőbeli követelések engedményezése a gyakorlatban számos problémát vet fel, ezért célszerű áttekinteni a bírói gyakorlat alakulását. ………………..


Dr. Juhász László: Az engedményezés és a felszámolás kapcsolata A teljes publikáció letölthető: PDF


„Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító módszerek, etikai kérdések” című tantárgy II féléves jegyzete

Tisztelt Olvasó !

 

A jövőben szeretnénk megvalósítani egy olyan portál működését, ahol az érdeklődők e-book (epub) és Adobe Reader (pdf) formátumban hozzáférhetnek azokhoz az magas színvonalú jegyzetekhez és publikációkhoz, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárások szakértőit oktató szakemberek és egyetemi oktatók rendelkezésünkre bocsátanak.

Az epoob  és pdf formátumok lehetővé teszik, hogy mind a „Táltos Képző” hallgatói, mind a magukat tovább képezni igyekvő felszámoló biztosok a mai kor elektronikus könyv olvasó eszközeinek kényelmes használatával elérhessék a legfontosabb szakmai anyagokat.

Igyekszünk meggyőzni azokat az egyetemi oktatókat, akik a fizetésképtelenségi eljárások szakértőit, felszámoló biztosait képzik, oktatják vagy továbbképzik, hogy tegyék lehetővé azt, hogy szövegszerkesztővel készült anyagaikat e-könyv formában megjelentessük, az elkészített e-könyveket rendelkezésükre bocsássunk, mint oktató anyagot, másrészt az szerzők hozzájárulásával elérhetővé tegyünk ezen a felületen. Ami ennél is fontosabb, hogy azokat évről évre frissítsünk.

 

Bevezető az első jegyzethez:

Dr. Zsiga László hosszú évek óta oktatja a BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM és a SZENT ISTVÁN EGYETEM Felszámoló és Vagyonfelügyeleti Szak hallgatóit, a „Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító módszerek, etikai kérdések” című tantárgyra. Sorozatunk első részeként a tantárgy második féléves anyaga kerül először az e-köny olvasók kezébe. „A felszámolás módszertana” címmel az epub és pdf formátumban most letölthető jegyzet a szerző 12. átdolgozott kiadása.

 
A dolgozat letölthető: Pdf és Ibook formájában

Szakdolgozat FoKi rendszerről

Elkészült az első szakdolgozat amely a fizetésképtelenségi eljárások informatikai támogatásának előnyeit hivatott bemutatni Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Felszámolási és vagyonfelügyeleti szakán.

Készítette:Dallos Gábor Endre

Konzulens: Dr. Csőke Andrea

A konzulens bírálata:

"A dolgozat egészen kivételes, figyelemmel arra, hogy a felszámolások technikájával foglalkozik, mégpedig úgy, hogy összehasonlítja egy általa ismert, a számítógépet is használó nyilvántartási rendszer megoldásait a kifejezetten felszámolók részére kifejlesztett integrált informatikai rendszer nyújtotta lehetőségekkel.
Az író egészen könnyedén, kiváló, érthető stílusban összefoglalta az elején, hogy miért is olyan fontos az informatika a mai életünkben, a munkánkban, mik is azok az integrált informatikai rendszerek, majd a felszámolás során felmerülő, felszámolót terhelő feladatokat felsorolva kiemelte azokat a jelenleg manuálisan végzett, ám nagyon sok munkaráfordítást igénylő feladatokat, amelyeket a FOKI (Felszámolók Központi Integrált Rendszere) meg tud gyorsítani. Ide tartoznak például az iktatási feladatok, hitelezői igények nyilvántartásba vétele és visszaigazolása.
Egy számítógépes rendszer használatát nehéz megérteni és megtanulni könyvből, mindenkinek magának kell kipróbálnia. Azért jó ez a dolgozat, mert az informatikai háttér felvázolása után az író maga próbálgatta ki, hogy mire is képes a vizsgált rendszer, és az egyes felszámolási feladatoknál össze tudta hasonlítani a régi – manuális – megoldásokat a vizsgált rendszer nyújtotta előnyökkel.
A dolgozat azért is aktuális, mert – ahogyan a végén az író is kiemelte – hamarosan a csőd- és felszámolási eljárásokban a bíróságok részére is csak elektronikus úton nyújthatják be a felszámolók a beadványaikat"

A dolgozat letölthető: Pdf és Ibook formájában

Könyvszemle: Az önkormányzati rendszert érintő változások és az adósságrendezés gyakorlata

Cím: Az önkormányzati rendszert érintő változások és az adósságrendezés gyakorlata
Szerzők: dr. Hamvas Ákos, Keményné Koncz Ildikó, Molnár György, dr. Schneider Magdolna, dr. Szabó Hajnalka
Szerkesztő: dr. Schneider Magdolna
 
Napjainkban a tágabb és a szűkebb környezetünkre is az örök mozgás, a változás jellemző; ez vonatkozik az önkormányzatokat érintő jogi és közgazdasági környezetre is. A változások jogszerű követése azonban nem könnyű feladat, különösen akkor, ha egy egész szektort érintő új szabályozórendszer bevezetésével szembesülünk. E könyv szerzői arra a nem könnyű feladatra vállalkoztak, hogy a hazai önkormányzati rendszer átalakítási folyamatának időszakában tegyék közkinccsé az új, szerteágazó, s ezért különösen releváns ismeretanyagot.
 
A kézikönyv, műfajának megfelelően, könnyen kezelhető módon ad szakmai támogatást a mélyebb összefüggések megismeréséhez, érdemi segítséget az önkormányzati rendszer átalakításának megértéséhez, a változások tartalmi és formai követelményeinek érvényesítéséhez, valamint az ezekhez igazodó adósságrendezési eljárás gyakorlati alkalmazásához. A kiadvány nagy hangsúlyt helyez az önkormányzatok gazdálkodásának és finanszírozásának múltjára és jelenére, végigköveti az utat az eladósodástól az állami adósságkonszolidációig. Értékes adatokat ismerhetünk meg az elmúlt 17 év alatt indított adósságrendezési eljárások folyamatáról, kiváltó okairól, s a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény magyarázatán keresztül a bírói gyakorlatról. A könyv az elmélet és a gyakorlat alátámasztására két esettanulmányt is felvonultat. 
 
(…) A könyv a polgármesterek, a jegyzők, a pénzügyi bizottsági tagok számára különösen hasznos lehet, ezért javaslom, hogy biztosítsanak helyet számára a könyvespolcokon. Ugyancsak szíves figyelmébe ajánlom a kézikönyvet az önkormányzatok iránt – akár helyi, akár országos szinten – érdeklődőknek.
 
(Részlet Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke ajánló előszavából)
 
További anyagok, információk:

Alkategóriák