Köszöntő, tájékoztató

Tisztelt Olvasó!

Sok szeretettel köszöntöm az átalakult publikációs oldalunkon. A jövőben ezt a rovatunkat Dr. Juhász László vezeti. Meggyőződésem, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó szakemberek számára nem kell bemutatnunk rovatvezetőnket.

Még is egy két apró villanást felidéznénk önéletrajzából:

1992-től foglalkozik csődjoggal, a témában folyamatosan publikál szakcikkeket,  készít egyetemi jegyzeteket, ötödik kiadásban jelent meg nyomtatásban „A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve” című szakkönyve. Jelenleg előkészületben van ugyanennek a könyvnek az első e-könyv formátumú kiadása. Rendszeresen részt vett a bírák, titkárok szakmai képzésében, valamint a fizetésképtelenségi szakjogász képzésben, 2010-től  címzetes egyetemi docens. 

Ebben a rovatban részben saját publikációi jelennek meg, részben közzétesszük azokat a kérdéseket, amelyeket az olvasóktól, vagy a szakmabéliektől kapunk. 

 

Szeretnénk ezekre a felmerült kérdésekre választ, vagy véleményt kapni rovatvezetőnktől. Hosszabb távon ez a rovat kettéválhat, egy jól működő fórumra és egy publikációs oldalra, de az első időszakban ezt a kettős funkciót egyben fogjuk megpróbálni megvalósítani.

 

Szakértőnk számára kérdéseket lehet feltenni a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát. e-mail címen. A válaszok ezen az oldalon elolvashatóak lesznek.

Tisztelettel: Tóth Szilárd Itjump Kft.

Összefoglaló a 2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről

 

Programban való részvétel feltételei:

2-60 millió közötti hatósági, vagy bírósági úton végrehajtható tartozása van. Az adósságállomány nem haladhatja meg a vagyon 2-szeresét. Ebbe az összegbe bele kell számítani az adósságrendezésbe várható bevételt (pl.: munkabér) vh fogja előírni, hogy mi az, ami nem vonható be az adósságrendezési vagyonba. 

  • a tartozások 80 %-át el kell, hogy ismerje
  • legalább egy lejárt tartozás 90 napnál régebben lejár, és ennek mértéke meghaladja az 500.000 Ft-ot 
  • hátrasorolt tartozások száma nem haladhatja meg az 5-öt
  • lenni kell fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozásnak, vagy EV finanszírozását szolgáló tartozásnak is

Kizáró ok:

Nem vehet részt a magáncsődben az a személy, aki GT- kötelezettségével kapcsolatos büntiből kifolyólag került adósi pozícióba.

 

Folyamata:

Két egymásra épülő külön eljárást tartalmaz a jogszabály, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás, amelynek eredménytelensége esetén léphet be a bírósági adósságrendezési eljárás.

 

Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás: 

Bank- magánszemély között megállapodási kísérlet.

A kérelem benyújtásakor, a kérelmezőnek nyilatkozni kell arról is, hogy amennyiben a bíróságon kívüli eljárás eredménytelen, akkor kéri a bíróságra történő továbbítást. A kérelem tartalmazza: 

  • vagyonleltárt
  • hitig táblát 
  • törlesztési kötelezettségeket
  • nyilatkozat a havi bevételeről, kiadásokról. 
  • (1. sz melléklet és VH Rendelet által meghatározottakat) IM nyomtatvány kitöltésével lehet menni a bankhoz.Erről a bank tájékoztatja a csődvédelmi szolgálatot, aki rögzíti a 
  • KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer)
  • Bank 8 napon belül értesíti az adóst, hogy nem ő a fő hitelező és másik bankhoz kell fordulnia (ezt a levelet megküldi a szolgálatnak is).

A szolgálat, ha tudja, a főhitelezőhöz továbbítja a kérelmet. Ha nincs ilyen, vagy nem állapítható meg, akkor a bírósághoz küldi az iratokat.

 

A bank a főhitelező:

  • A bank 8 napon belül tájékoztat, hogy ő köteles-e a bírósági eljárás előkészítésére, ha nem köteles, vállalja-e?
  • Ha nem vállalja a szolgálathoz küldi az iratokat
  • Ha vállalja a bank, akkor az adósnak 8 napon belül 30.000 költségátalányt kell befizetni a bank részére.
  • Befizetés után 15 napon belül a bank megvizsgálja az iratokat,
    • o Hiánypótlást kér 30 napon belül
    • o Ha minden rendben van, akkor a bank tájékoztatja a Szolgálatot, hogy elindul az adósságrendezés. 

Ha a szolgálat megkapja az értesítést azt bejegyzi az ARE-ba 

A szolgálat tájékoztat az ARE bejegyzésről az adóst, ismert hitelezőket, végrehajtást kezdeményezőt, MBV végrehajtót. 

A szolgálat megvizsgálja az adósság állományt, betekinthet a KHR-be. Ha mindent rendben talált, akkor megy tovább az eljárás. Ha eltérést lát 21 napon belül adategyeztetésre hívja fel az adóst. Amennyiben az adós nem tesz eleget ezen kötelezettségének, akkor bírósághoz küldik be. A szolgálat elrendelheti a környezettanulmány elkészítést. Az önkormányzat 15 napos határidőt adhat az adósnak, további adategyeztetésre. 

 

Ha rendbe van, akkor elküldi az általa szerzett adatokat a főhitelezőnek.  A szolgálat kiad egy igazolást (adós kérelmére), hogy minden rendben van.

A szolgálat a vizsgálatot követően a saját honlapján tájékoztatást tesz közzé, a bíróságon kívüli eljárás kezdeményezéséről. Ebben van egy felhívás, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be a hitelezői igényüket.

Ha a bíróságon kívüli rendezés sikeres, akkor a weboldalról törölni kell. 

A Főhitelező, az adós és adóstárs bevonásával készít egy megállapodás tervezetet. Az adóst a bank tájékoztatja a minimális törlesztőrészlet összegéről (a követelés 7,8%-ának 1/12 része, maximum az ingatlan forgalmi érték 7,8%-ának 1/12-e).

Példa: Ha 10 millió a jelzálog, 12 millió az ingatlan forgalmi értéke, akkor minimum 65.000 Ft, maximum 78.000 Ft

A megállapodás tervezetet a főhitelező megküldi a hitelezőknek, és kötelezetteknek. Az utolsó nyilatkozat kézhezvételének napja az egyezség megkötés napja.

A megállapodás tényéről a főhitelező tájékoztatja a hitelezőket, az adóst, az adóstársat, a kötelezetteket és a szolgálatot. 

A szolgálat az ARE nyilvántartásba a megállapodás tényét, ekkor törli a szolgálat a weboldalról az eljárási hirdetményt.

 

Sikertelen egyezség:

A főhitelező elektronikusan bejelenti, a szolgálatnak. 

Ezt a tényt a szolgálat bejegyzi az ARE nyilvántartásba. A weboldalon a törölni kell az előző felhívást, és új felhívásban felhívja a hitelezők figyelmét, hogy bírósági szakaszba lépett az adós eljárása. A hitelezők 30 napon belül kötelesek követelésüket most már a szolgálat felé (újra) bejelenteni. Ennek a bejelentésnek a keretében nyilvántartásba vételi díjat (regdíj) és követeléskezelési díjat is kell fizetni. 

Regdíj:

Bejelentkezéskor kell kifizetni, de legkésőbb a 30 napos bejelentési határidő lejáratáig.

Mértéke: a Tőke 1%-a, minimum 10.000 maximum 100.000 Ft, melyet  a szolgálat felhívásában szereplő kincstári számlaszámra kell elutalni. 

A főhitelező mentesül a regdíj fizetési kötelezettség alól. 

 

Követeléskezelési díj:

Utólag fizetendő (az adós mentesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően, a bírósági döntés alapján) 

Mértéke a vagyon rendezésbe bevont vagyon értékesítéséből származó bevétel 2 %-a, valamint az adósságrendezés alatt az adós által a hitelezőnek megfizetésre kerülő törlesztő részletek 2 %.

A főhitelező sem mentesül a követelés kezelési díj fizetése alól.


Összefoglaló a 2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről 

A teljes publikáció letölthető: PDF


 

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről

Szeptember első napjaiban lép hatályba a június végén elfogadott 2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről.

A természetes személyek fizetésképtelenségi eljárásának kezelését a Kormányhivatalokon belül kialakított Családi Csődvédelmi Szolgálat látja el. Az eljárás 3 egymásra épülő eljárás keretein belül zajlik, amelyeket két nagy csoportba oszthatunk.

 

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás:

Főhitelezői eljárás: Teljes konszenzus kell az egyezségkötéshez az adós és a hitelezők között.

 

A bírósági adósságrendezési eljárások:

Bírósági egyezségi megállapodási eljárás: Ha nem volt főhitelező, vagy a főhitelezői megállapodás megkötése nem sikerült. Hitelezői kategóriák szerint számított részleges konszenzus kell az egyezséghez.

Bírósági adósságtörlesztési eljárás: Ha egyezségi megállapodásra nem sikerült az előző két eljárás típusban, akkor a bíróság veszi át a szerepet. A Bírósági döntés  kényszeregyesség jelleggel mindenkire nézve kötelezővé válik.

 

Programban való részvétel feltételei:

2-60 millió közötti hatósági vagy bírósági úton végrehajtható tartozása van. Az adósságállomány nem haladhatja meg a vagyon 2-szeresét, ebbe bele kell számítani az adósságrendezésbe várható bevételt (pl. munkabér). A vh fogja előírni, hogy mi az, ami nem vonható be az adósságrendezési vagyonba.

  • A tartozások 80 %-át el kell, hogy ismerje
  • Legalább egy lejárt tartozás 90 napnál régebben lejárt és ennek mértéke meghaladja az 500.000 Ft-ot
  • Hátrasorolt tartozások száma nem haladhatja meg az 5-öt
  • Kell lenni fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozásnak, vagy EV finanszírozását szolgáló tartozásnak is kell lennie

Kizáró ok:

Nem vehet részt a magáncsődben az a személy, aki GT- kötelezettségével kapcsolatos büntiből kifolyólag került adósi pozícióba.

 

Abban az esetben érinti a felszámolókat ez a jogszabályi változás, amennyiben magánszeméllyel vagy egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléssel rendelkezik a felszámolóbiztos által lefolytatott bármilyen eljárás. Az így fennálló követelés behajthatósága az alábbi jogszabályi helyek figyelembevételével történhet.

 

31.§ alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat hirdetményében meghatározott módon, Bírósági adósságrendezési eljárás elrendelésének jogerőre emelkedését követő 30 napon belül be kell jelentkezni hitelezőként.

A hitelezőnek 88. § (3) bekezdés a) pont szerint regisztrációs díjat is kell fizetnie (a Tőke 1%, minimum 10.000 Ft, maximum 100.000 Ft) a szolgálat felhívásában szereplő kincstári számlaszámra.

A térülés mértékében Követeléskezelési díj is fizetendő utólag (az adós mentesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően) a bírósági döntés alapján. Mértéke a vagyonrendezésbe bevont vagyon értékesítéséből származó bevétel 2 %-a, valamint az adósságrendezés alatt az adós által a hitelezőnek megfizetésre kerülő törlesztő részletek 2 %.

42. §  (2) A hitelezőnek a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában fennálló adatai megváltozását - ideértve a jogutódlással járó vagy jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő eljárások megindítását és befejezését is - be kell jelentenie az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak, és csatolnia kell az eljárások során született határozatokat. Ha a jogi személy hitelező, végelszámolás vagy felszámolás alá kerül, e tényt a végelszámoló, illetve a felszámolóbiztos jelenti be.


Tóth Szilárd


 

Új feladatot kaptak az állami felszámolók

Megjelent a 2015. évi XXXI. törvény,  a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről.

A törvény kiegészítette a  büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a következő 159/A. §-szal, amely kimondja, hogy az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény - ideértve azt is, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények vonatkozásában az érték, a kár és a vagyoni hátrány együttes összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja - miatt indult büntetőeljárásban e törvénynek a zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

Amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI. Fejezetében (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezetében) meghatározott vagyon elleni bűncselekményt, vagy a csődbűncselekményt, illetve a tartozás fedezetének elvonását

a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, vagy

b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy

c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, vagy

d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási

tevékenységet végző szervezet ezen tevékenységi körében követték el, a bíróság az ügyész indítványa alapján, a Be. 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelheti az a)-d) pontok szerinti tevékenységet végző szervezet teljes vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét.

 

A zár alá vétellel kapcsolatos feladatok miatt a Vht.t is módosítani kellett, kimondva, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.”

 

Az ujjonnan beiktatott 202/A. § (1)  bek. értelmében, ha a bűnügyi zárlatot a Be. 159/A. §-a alapján rendelték el, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontja szerinti törvényekben meghatározott felszámolói feladatokat ellátó szervezetet, (Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) egyéb vállalkozások esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet (Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.) a zár alá vételt elrendelő határozatban zárgondnokként ki kell jelölni.

 

A 2013. évi CXXXIX. tv. 39. § (1) bekezdésének felhívott pontjai a következők:

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,

h) a Tpt.,

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

l) a Bszt.,

m) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Kbftv.),

n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.),

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

 

 

A törvény tehát az állami felszámoló szervezeteknek biztosított újabb jogköröket. A pénzügyi intézményeknél ez természetes, az egyéb – nem stratégiailag kiemelt szervezetek esetében – az állami felszámoló kijelölése nem biztos, hogy indokolt volt.

A végrehajtónak a fenti rendelkezés miatt nem kell sokat gondolkodnia a kijelölés kérdésében.

A folyamatban lévő Quaestor Financial Hruria Kft. Esetében azonban nem lehet tudni, melyik szervezet járhat el. A Kft. ugyan nem minősül pénzügyi tevékenységet végző szervezetnek, tehát nem tartozik a fent felsorolt körbe, de a kötvények kibocsátásával és Quaestor cégcsoport többi cégének a finanszírozásával gyakorlatilag pénzügyi tevékenységet végzett, ezért a szakmaiságot a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. kijelölése biztosítaná.

 

Bizonyára ennél súlyosabb fajsúlyú kérdések is fel fognak merülni a sebtiben elfogadott törvény kapcsán, minket elsősorban a felszámolókra vonatkozó rendelkezések érdekelnek.


Dr. Juhász László: 


 

A szavazatok számítása a csőd- és felszámolási eljárásokban

Juhász László

A szavazatok számítása a csőd- és felszámolási eljárásokban

 

Tartalom 

1. A szavazatok számítása a csődeljárásban

1.1. A töredékszavazat kérdése

1.2. A nyilvántartásba-vételi díj, mint szavazat

1.3 A szavazatok csökkentésével kapcsolatos kérdések

1.4 Az adóssal összefonódásban álló hitelezők igénye utáni szavazatok számítása 

1.5 A tulajdonosok és a hozzátartozók szavazata

 

2. Szavazatszámítás a felszámolási egyezség esetében

2.1 A szavazatok számítása

2.2. A szavazásból kizárt hitelezők

2.3. A biztosított hitelezők szavazata

2.4 Az elkésett hitelezői igények az egyezségkötésben

2.5 A követelések engedményezésének vizsgálata

 

3. A szavazatok számítása a hitelezői választmány megalakításánál.

3.1. Választmány a csődeljárásban

3.2. Hitelezői választmány a felszámolási eljárásban

3.3. A szavazatok számítása engedményezés esetében

 

 

Bevezetés

Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 2009. évi módosítása során a csőd- és felszámolási eljárásban köthető egyezségek esetében áttértek pusztán a szavazatok számítására a korábbi hitelezői létszám és követelés számítás helyett. Ez az egyszerűnek tűnő módosítás alapjaiban változtatta meg az eljárásokat, hiszen míg korábban – a hitelezői létszám miatt – a kisebb hitelezőket is meg kellett nyernie az adósnak, most a szavazatok többsége miatt akár egyetlen hitelező is eldöntheti egy-egy hitelezői osztályban, vagy kielégítési csoportban az egyezség sorsát.

Az új rendelkezések a csődeljárásban kerültek részletezésre, ennek megfelelően kell a szavazatokat számítani a felszámolási egyezség és a hitelezői választmány megalakítása esetében is.

A továbbiakban ezért a szavazatok számítását először a csődeljárásban elemezzük, majd a felszámolási eljárásban és végül a hitelezői választmány megalakításakor.

 

1. A szavazatok számítása a csődeljárásban

A 2009. évi törvénymódosítás egyik újdonsága az volt, hogy a hitelezők követelésarányos szavazati joggal rendelkeznek, minden 100.000,- Ft követelésük után megillette őket egy szavazat (a 100.000,- Ft alatti hitelezőket is 1-1 szavazat illette meg). A szavazatszámítás, illetve a töredékszavazatok figyelembe vételével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a 2011. évi CXCVII. törvény (Módtv.) megváltoztatta a szabályokat. Három területen változtatott a jogalkotó:

  • - az arányosítás érdekében 50.000,- Ft-ra szállította le azt az összeget, amely után szavazat jár a hitelezőnek;
  • - kimondta, hogy töredékszavazat számításának nincs helye, továbbá
  • - bevezette a nyilvántartásba vételi díj után járó szavazat intézményét.

 

A hatályos szabályokat a Cstv. 18.§ (4) és (5) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:

 

18.§ (4) Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező,

a) aki a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentette hitelezői igényét, és

b) a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint

c) követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.

(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti követelés benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt.

 

A szabályozásból viszonylag egyszerűnek tűnik a szavazatok számítása, a gyakorlatban mégis felmerültek gondok.

A legfontosabb: a csődeljárásban az rendelkezik szavazattal, aki nem vitatott követeléssel rendelkezik, a vitatott követeléssel rendelkezők nem tudnak érdemben beleszólni a szavazásba. (Ebbe beleértendő az a helyzet is, amikor a bíróság az egyébként vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére biztosítja a szavazati jogot - Kúria Gfv.VII.30.275/2014/4.)

A figyelembe veendő hitelezők követelését el kell osztani ötvenezerrel, s ha a maradvány nem éri el az ötvenezret, az a rész nem vesz részt a szavazásban (ha például 134.000 Ft követelése van a hitelezőnek, akkor 2 szavazattal rendelkezik a 100.000 Ft után, a maradék 34.000 Ft ebben a tekintetben elveszik). Akinek a követelése eredetileg sem éri el az 50.000- Ft-ot, az is rendelkezik egy szavazattal. Miután előfordulhat, hogy egy hitelezőnek a követelése részben vitatott, részben nem vitatott követelés lesz, amennyiben a nem vitatott követelése 50.000.- Ft alatti, akkor ezután egy szavazata lesz.    

A hitelezők számának a csődeljárásban nincs jelentősége, csak a szavazatok számítanak a többség megállapítása szempontjából.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

 

A módosítás számos vitás kérdést vetett fel, a Kúrián 2012. február 29-én tartott tanácskozás ezért ezekkel a várható jogalkalmazási problémákkal részletesebben foglalkozott. 

1.1. A töredékszavazat kérdése

A 18.§ (5) bekezdésből egyértelműen kitűnik, hogy a töredékszavazatok érvényesítését ki akarta zárni. Ugyanakkor mégis értelmezési gondot okozott, hogy a törvény kimondja, a 12.§ (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a követelése alapján ki kell számítani a szavazatokat, s azokat néggyel el kell osztani. Ilyenkor keletkezhet töredékszavazat is. A tanácskozás azonban a következő álláspontot foglalta el:

A „töredékszavazat érvényesítésének nincs helye” kifejezést a bekezdés teljességében kell értelmezni, ebből következően a 12.§ (2) bekezdés b) pontjának bc)-bd) alpontjai szerint kiszámított szavazatoknál sem lehetséges törtszámú szavazat figyelembe vétele. 

 

Ha tehát a követelésének összege alapján 19 szavazattal rendelkező hitelező a bc) pontba van sorolva, akkor 19:4 =4,75 szavazata lenne, de a fenti álláspont szerint csak 4 szavazattal rendelkezik.

 

A szavazatok számításánál a csődeljárást megelőző időben történt engedményezések okozhatnak gondot. A jogszabályi rendelkezés értelmében a szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti követelés benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése.

Ebből a rendelkezésből következne, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 180 napot megelőzően megtörtént engedményezést figyelmen kívül kell hagyni a szavazatok negyedelése szempontjából. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a 180 napot miként számítjuk, illetve a visszadátumozott engedményezési szerződések kiszűrése hogyan lehetséges. Erre nézve adott támpontot a tanácskozás, a következő többségi álláspontot elfogadva:

Ha a csődeljárást megelőzően történt követelés-engedményezések befolyásolhatják a szavazatok számát, akkor a törvénynek azon rendelkezése értelmezésénél, mely szerint ”a szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti követelés benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése” az vizsgálandó, hogy az engedményezésről mikor értesítették az adóst. Ez az időpont ellenőrizhető egy harmadik személy által. 

 

A 2009 előtti szabályozás során a hitelezők és az adós is a hitelezők számának szaporításával próbálták befolyásolni az egyezségkötés esélyét. A szavazatszámításos módszernél most az engedményezés ott játszik szerepet, hogy az 50.000,- Ft-nál kisebb követelés is egy szavazatot ér, ezért elvileg a két szavazatot érő százezer forintos követelés tíz felé osztásával tíz szavazatot lehet elérni. Ezt a játéklehetőséget kívánta a jogalkotó bezárni az idézett rendelkezéssel.

Külön kimondja a törvény, hogy amennyiben a bíróság döntése alapján kell egy követelést nem vitatottként besorolni, de az adós pereskedik a hitelezővel, pernyerése esetén sem lehet kétségessé tenni a szavazati jog gyakorlásának jogszerűségét.

1.2. A nyilvántartásba-vételi díj, mint szavazat

A 2009-ben bevezetett szabályozás alapján a gyakorlat a hitelezők által befizetett regisztrációs díjat nem ismerte el szavazatot eredményező követelésként. Ennek indoka az volt, hogy a díjat a vagyonfelügyelő számlájára kellett fizetni, jóllehet ez a követelés már akkor is az adóssal szemben keletkezett és állt fenn az egyezség megkötésekor. A 2012. március 1-jétől hatályba lépett új szabályozás ezen is módosított, előírva, hogy a regisztrációs díjat hitelezői követelésként kell számításba venni. Felmerült javaslatként, hogy a díj alapján kiszámítható maximum két szavazatot adó követelést teljesen külön kezeljék, hiszen ez a követelés nem vitatott, elismert követelés. További vitatéma volt, hogy a díjból eredő követelés összegét hozzá kell-e adni az egyéb követelés összegéhez, illetve milyen eljárást kell követni abban az esetben, ha a hitelező követelése részben elismert és részben vitatott. A Kúrián tartott tanácskozás többségi szavazással az alábbi álláspontot fogadta el. 

 

A nyilvántartásba vételi díjat az adóssal szembeni követelésként kell nyilvántartani. 

 

A Cstv. 12.§ (2) bekezdés b) pontjának ba), bc) és bd) pontjában az adós által bejelentett, a vagyonfelügyelő által elismert és nyilvántartásba vett követelés összegéhez a befizetett nyilvántartásba vételi díjat hozzá kell adni és ennek alapján kell a hitelező szavazatait kiszámítani.

 

A bb) pontba tartozó vitatott hitelezői igények esetében a nyilvántartásba vételi díjat a hitelező tekintetében nyilván kell tartani, a követelés vitatottságának fennálltáig ez a nyilvántartásba vételi díjként befizetett összeg nem keletkeztet szavazati jogot. Ha a követelés jogosságát a csődeljárás tartama alatt megállapítják, úgy a ba), bc)-bd) pontokba átsorolt követeléshez a nyilvántartásba vételi díjat hozzá kell adni, és a szavazatot ennek megfelelően kiszámítani. 

Ha a követelést a csődeljárás tartama alatt jogerősen elutasítják, a nyilvántartásba vételi díjat a vagyonfelügyelőnek vissza kell utalnia a hitelezői igény bejelentője részére.

Ha a vitatott igény elbírálása a csődeljárás tartama alatt nem történik meg, úgy a csődeljárás befejezése miatt megállapított vagyonfelügyelői díj kiegyenlítésére a vitatott igény alapján befizetett nyilvántartásba vételi díjat fel lehet használni, és a nyilvántartásba vételi díjból eredő követelést a vitatott hitelezői igény jogosultja a követelés elbírálását követően az adóstól igényelheti.

 

Ha a hitelező követelését különböző hitelezői csoportokba, illetve hitelezői osztályokba kell sorolni, úgy

- a vitatott, illetve egyéb csoportokba sorolás esetén – amennyiben a követelés nem éri el a 10 millió forintot – a nyilvántartásba vételi díjat arányosan kell szétosztani a követelés besorolása szerint;

- ha a követelés nagyobb, mint 10 millió forint, a követeléssel együtt sorolva a nem vitatott - ba), bc) illetve bd) - csoportokban kell a nyilvántartásba vételi díjat figyelembe venni és a követeléshez hozzáadva a szavazatot kiszámítani.

 

Az állásfoglalásból látható, hogy a megoldás nem is olyan egyszerű, sokkal jobb lett volna, ha a jogalkotó a regisztrációs díjból eredő követelés külön kezelését írta volna elő. Gondoljunk bele, hogy egy faktorcégnek lesz ba), bb) és bc) csoportba sorolt követelése, akkor komoly számítást kell végezni a szavazatai szétosztásáról.

Az állásfoglalás utolsó bekezdésével kapcsolatban felvethető, hogy ez a gyakorlatban mennyire követhető, tudomásom szerint a gyakorlatban eddig nem merült fel gond, viszont nem tudható, hogy milyen elvek szerint történt a regisztrációs díj után a szavazatok számítása.

1.3. A szavazatok csökkentésével kapcsolatos kérdések

Az adóssal tulajdonosi összefonódásban lévő személy (szervezet), továbbá az, akire az adós korábban követelését engedményezte vagy tőle tartozást vállalt át, [bc) – bd) alpontok] kevesebb értékű szavazati joggal rendelkezik. Ennek az a célja a törvényalkotó szerint, hogy az adós és ezek a hitelezők ne tudják kijátszani a többieket. 

Nem fogadható el a ba) pontba sorolt “normál” követelésként az, amely esetében a bejelentő hitelező ugyan nincs összefonódásban az adós céggel, ugyanakkor a követelést például engedményezéssel szerezte az adóssal összefonódásban állótól (esetleg a tagi hitelből eredő követelését engedményezte a tag egy harmadik személyre, hogy annak ne kerüljön negyedelésre a szavazata). 

A bd) alpontba foglalt megoldás főleg a faktorcégeket hozza hátrányos helyzetbe. Az ebbe a pontba sorolt hitelezőknél ki kell számítani a szavazatukat, majd azt negyedelni kell. Az előzőekből láttuk, hogy a bírói tanácskozás állásfoglalása itt sem teszi lehetővé a töredékszavazat keletkezését.

Arra is figyelni kell azonban, hogyha ezeknek a hitelezőknek van olyan követelése, amely 180 napon túli engedményezésből vagy tartozásátvállalásból ered, akkor ezen követelésük alapján számítandó szavazatot már nem kell negyedelni.

 

1.4. Az adóssal összefonódásban álló hitelezők igénye utáni szavazatok számítása 

Az új szabályozás jutalmazza azt, ha

- az adós részére a 12.§ (2) bekezdés bc) pontja szerinti hitelező, (többségi befolyás) amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy

- olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt.

 

Az ilyen hitelezőknek a szavazatát nem kell negyedelni. Kisebb jegyzett tőkével rendelkező adósok esetében – miután a törvény korlátozást nem tartalmaz – kisebb összegű hitelnyújtás esetén is mentesül a hitelező a szavazatának a negyedelése alól. Nem tapasztaltam, hogy a bíróságok ilyen esetben vizsgálták volna azt a kérdést, hogy a reorganizációs kölcsön megjelenik-e a reorganizációs programban, növeli-e a hitelezők kielégítésének a lehetőségét, mert a jogintézménynek csak így van értelme.

 

A Kúrián 2012. február 29-én tartott tanácskozás állásfoglalása:

A Cstv. 12.§ (2) bekezdés b) pont bc) alpontba sorolt, adóssal összefonódásban álló hitelezők igénye után a szavazatokat ki kell számítani, azt negyedelni kell (csak egész számú szavazat vehető figyelembe).

A Cstv. 18.§ (5) bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint „a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tõkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tõkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt” úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a hitelező ilyen tőkeemelést hajt végre, illetve ilyen kölcsönt nyújt, akkor személyében – valamennyi korábbi követelésére nézve is – megszűnik az a rendelkezés, hogy a kiszámított szavazatait negyedelni kell. Ilyen esetben tehát a hitelező a ba) csoportba sorolt hitelezőkkel együtt a kiszámított szavazatainak összességével szavazhat.

1.5. A tulajdonosok és a hozzátartozók szavazata

A gyakorlatban felmerült az adós tulajdonosának, mint hitelezőnek, illetve a hozzátartozó szavazati joga számításának kérdése. A döntések, – melyekből idézek – általában azt hangsúlyozzák, hogy a szavazatok negyedelése csak azoknál alkalmazandó, akiket a törvény megjelöl, nem lehet ezeket a szabályokat általános polgári jogi elvek alapján kiterjesztően értelmezni.

 

A Fővárosi Ítélőtábla a 12.Cspkf.43.418/2012/3. számú határozatában egy hozzátartozó hitelező követelésének nyilvántartásba vétele kapcsán kifejtette:

„…önmagában a szerződések semmisségére, illetve a hitelező hozzátartozói minőségére (az adós ügyvezetőjének házastársa) hivatkozás nem teszi alapossá a fellebbezést. A Cstv. 18.§ (5) bekezdése és a 12.§ (2) bekezdés bc) pontja nem terjed ki az adós tagjainak a hozzátartozóira, ezért az ő nem vitatott követeléseik teljes mértékű szavazatot eredményeznek.” (A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.X.30.127/2012/9. számú döntésével bírálta felül ezt a döntést, de az általunk tárgyalt kérdéskört nem érintette.)

 

A Fővárosi Ítélőtábla a 12.Cspkf.44.693/2010/2. számú döntésében ebben a kérdésben állást foglalt, a döntés indokolásának ide vonatkozó részét idézem:

„Az adott ügyben a hitelező fellebbezésében lényegében azt sérelmezte, hogy a bíróság nem értékelte azt a körülményt, hogy az adós egyik hitelezője az adós tulajdonosa (részvényese) is, aki nyilatkozatával lehetővé tette, hogy a hitelezői követelések 5 %-ban történő megtérülését „kényszerítsék” rá a többi hitelezőre is, mely megállapodás ezáltal – álláspontja szerint – a jóerkölcsbe ütközik, illetve a többi hitelező érdekeinek a kijátszására irányul.

Figyelemmel azonban arra, hogy a jelen eljárásra vonatkozó szabályok nem zárják ki az adós tulajdonosának a csődeljárás során történő igényérvényesítését – csupán a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontjaiba tartozó követelések jogosultjainak a szavazatait negyedakkora mértékben rendeli figyelembe venni –, így az adós tulajdonosát – amennyiben nem tartozik a megjelölt tulajdonosi körbe –, ugyanolyan szavazati jog illeti meg a csődegyezség tekintetében, mint a többi hitelezőt. Kétségtelen tény, hogy a követelés nagysága alapján akár egy hitelező is dönthet az egyezség elfogadása vagy elutasítása tárgyában – mivel a jogszabály csupán a szavazatok többségének a meglétét kívánja meg egy hitelezői osztályon belül –, mely az egyezség kényszerjellege folytán kihat az egyezséget el nem fogadó hitelezőkre is. A törvény e tekintetben azonban nem tartalmaz megszorítást, így az egyezséget elfogadó hitelező akár az adós tulajdonosa is lehet.

A fentiek alapján így tévesen hivatkozott a hitelező a fellebbezésében a tulajdonosi minőség értékelésének a hiányára, ugyanis ilyen elvárást a törvény nem tartalmaz.”

 

2. Szavazatszámítás a felszámolási egyezség esetében

A felszámolási eljárásban teljesen más a hitelezői igények nyilvántartásba vétele, mint a csődeljárásban, ezért a szavazatok számítása is másként történik.

44.§ (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontja, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 28. § (2) bekezdés f) pontjában és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a követelésük 57. § (1) bekezdése szerinti besorolásának megfelelő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

 

2.1. A szavazatok számítása

A felszámolási eljárásban minden – a fenti szakaszban felsorolt – csoportban a hitelezők szavazatának legalább a fele hozzájárulására van szükség az egyezség megkötéséhez. Előfordulhat, hogy egyetlen hitelező rendelkezik a megfelelő mértékű szavazattal, így a csoportban ő dönti el a hozzájárulást.

A “legalább fele” kifejezés azt jelzi, hogy legalább a szavazatok 50 %-nak kell támogatnia a csoportban az egyezséget, nem kell 50% + 1 szavazat, mint a csődeljárásban.

Ahogy a csődegyezségnél láttuk, a Cstv. 18.§ (5) bekezdésben meghatározott módon 50.000 forintonként egy szavazatot kell számításba venni. Ugyanakkor nem értelmezhető a felszámolási eljárásban a Cstv. 12.§ (2) bekezdésének bc) és bd) pontjának negyedelési szabálya. A felszámolási eljárásban ugyanis másként képzi a törvény a csoportokat, és a csődeljárásban meghatározott ismérvek itt nem jelennek meg. Nem használható a felszámolási eljárásban a bíróságok által kialakított számítási szabály a nyilvántartásba vételi díjak tekintetében sem, ugyanis a Cstv. a felszámolási eljárásban a befizetett nyilvántartásba vételi díjat külön a Cstv. 57.§ (1) bekezdés f) pontjába rendeli besorolni, és nem a követeléshez csatolva.

Kérdés, hogy a felszámolás alatt keletkezett kamatkövetelés után a felszámolási eljárásban lehet-e szavazatot számítani, mert ezt a Cstv. 18.§ (5) bekezdése a fizetési haladék tartama alatt keletkezett kamatkövetelésekre kizárja. 

 

Az egyértelmű, hogy az egyezségi tárgyaláson meg nem jelenő hitelezőt itt is a nemmel szavazók közé kell számítani.

 

Érdekes kettőség, hogy a támogatás kiszámításánál a szavazatokat kell számítani, az összes követelés  kétharmadának a megállapításánál a tényleges követelést.

 

2.2. A szavazásból kizárt hitelezők

A felszámolási eljárásban a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők, valamint a Cstv. 57.§ (1) bekezdés a.) és c.) pontjába sorolt hitelezők nem szavazhatnak, őket figyelmen kívül kell hagyni mind a szavazatszámítás, mind az összes követelés kiszámításánál. A törvény szabályait követve tehát a “tényleges” összes követelésből le kell számítani az előbbi kategórák követelését, s csak a fennmaradó követelés kétharmadát kell számítani.

Elvileg nem kizárt, hogy a vitatott követeléssel, a.) és c.) pontba sorolt követeléssel rendelkezőknek van késedelmi kamatkövetelése is, ami a g.) pontban szerepel. Ha a késedelmi kamatkövetelés nem vitatott (estleg egy másik jogviszonyból származik, mint a vitatott követelés), akkor természetesen ebben a tekintetben a hitelező jogosult az egyezségkötésben résztvenni, illetve a kényszeregyezség hatálya rá is kiterjed. Amennyiben a vitatott követeléshez tartozik a késedelmi kamatigény, akkor – bár a törvény erről nem szól - , de értelemszerűen ezek a kamatkövetelések is figyelmen kívül maradnak az összes követelés számításánál.

 

2.3. A biztosított hitelezők szavazata

A Cstv. 49/D. § (1)-(3) bekezdésbe sorolt biztosított követeléssel rendelkező hitelezők – a törvény értelmében a követelésük kiegyenlítéséig – szintén szavaznak. A késedelmi kamatkövetelés az ő esetükben is a Cstv. 57.§ (1) bekezdés g.) pontjába kerül, ezért abban a csoportban fognak szavazni.

Érdekes a vagyont terhelő, - az új Ptk. szerint körülírással meghatározott- zálogjoggal rendelkezők helyzete. Őket a Cstv. 49/D.§ (2) bekezdésébe kell sorolni, a ki nem elégített követelésükkel csak a vagyon értékesítése esetén kerülnek át a Cstv. 57.§ (1) bek. b.) pontba. Erre azért kell felhívni a figyelmet, mert a gyakorlat nem egységes, van aki a követelés felét eleve a Cstv. 57.§ (1) bekezdés b.) pontjába sorolja be, ami nem helyes. A vagyon értékesítésekor derül ki, hogy mekkora az az összeg, amelynek 50 %-át megkaphatja a hitelező, s csak ekkor lehet a maradék követelést – a zálogtárgy értéke erejéig – a Cstv. 57.§ (1) bekezdés b.) pontjába sorolni. (Ha a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelés nagyobb volt, mint a zálogtárgy értéke, akkor a vagyontárgy értékén felüli részt a felszámolónak az egyéb – d)-f) – pontokba kell besorolni a hitelezőtől függően.)

A függő követeléssel rendelkező hitelezők is hitelezők, őket a megfelelő csoportba kell sorolni, s mind a szavazatok, mind az összes szavazat számításánál így kell figyelembe venni őket.

2.4. Az elkésett hitelezői igények az egyezségkötésben

A törvény szövege alapján nem kétséges, hogy a határidőn túl bejelentkezett hitelezők követelése a határidőben bejelentkezett hitelezői követelések között szerepel, s a törvény nem veszi ki őket abból a körből, akik részt vesznek az egyezségi tárgyaláson. A határidőn túli hitelezők viszont – ha a felszámolás az adós megszüntetésével fejeződik be - csak akkor jutnak kielégítéshez, ha a határidős hitelezők teljes kielégítést kaptak. Egyezségkötésre irányuló adósi szándék esetén előfordult, hogy ha az egyezségi javaslat alapján nem jutottak  kielégítéshez, az egyezség megkötését meggátolták. Ezt a helyzetet oldotta meg a 2011. évi módosítás, amikor kimondta, hogy a 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. A kúriai tanácskozás állásfoglalása erre a szavazatszámításra nem terjed ki, a töredékszavazat keletkezése itt sem zárható ki, de a jogalkotói szándékot vizsgálva nem vitásan itt sem szabad töredékszavazatokat figyelembe venni.

 

2.5. A követelések engedményezésének vizsgálata

A korábbi szabályozás során kiderült, hogy mind a hitelezők, mind az adósok megkísérelték az egyezségkötés folyamatát befolyásolni, elsősorban engedményezéssel. Ezzel tudták elérni, hogy meglegyen a kellő számú támogató hitelező. 

Az új számítási módnál nem a hitelezők száma, hanem a szavazatok száma dönt, ezért kisebb a jelentősége az engedményezésnek, mint korábban. Miután itt is 50.000,- Ft követelés után kap a hitelező egy szavazatot, s az 50.000,- Ft alatti követelés is egy szavazatot ér, az képzelhető el, hogy egy 100.000,- Ft-os követelést tíz felé engedményezve kettő helyett tíz szavazat állhat a hitelezők rendelkezésére. Ilyen esetben lehet a szavazatok számításánál az engedményezést figyelmen kívül hagyni.

 

Az egyezség előkészítése során azért kell az adósnak a hitelezői listát besorolás szerint beterjeszteni a bírósághoz, mert a bíróság csak akkor tudja megállapítani, hogy az egyezség feltételei fennállnak-e, ha a listában pontosan szerepel, hogy a hitelezők követelését a felszámoló hová sorolta be. 

Az engedményezésnek egyik következménye, hogy egy hitelező több, külön csoportba sorolt követelést is megszerezhet. Ilyenkor minden csoportban külön kell a követelését számítani.

A Kúria a Gfv.VII.30.015/2014/3.sz (BH2014.372.) döntésében rámutatott arra, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló által nyilvántartásba vett több hitelezői igény megszerzésével az azt megszerző hitelező annyi hitelezőnek minősül, ahány nyilvántartásba vett követelést megszerzett. Ezért kell csoportonként számítani a szavazatát, s ahol jelentősége van a hitelezők számának, ott ennek megfelelően kell a számítást végezni.

 

3. A szavazatok számítása a hitelezői választmány megalakításánál.

3.1. Választmány a csődeljárásban

5/A.§ (3) Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a - 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező - hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. 

 

Amennyiben a csődeljárásban a hitelezők választmányt akarnak alakítani, ezt csak az igénybejelentésre megszabott határidő után tehetik meg, akkor, amikor a vagyonfelügyelő a hitelezőket besorolta.

A csődeljárásban a feltételek vizsgálatánál a hitelezők számának van jelentősége. Csak azok a hitelezők jönnek számításba, akik elismert, nem vitatott követeléssel rendelkeznek, a regisztrációs díjat határidőben befizették és a vagyonfelügyelő besorolta őket. A választmány megalakításánál nincs jelentősége a biztosított – nem biztosított hitelezői besorolásnak.

A hitelezők száma könnyen megállapítható, viszont a „szavazatok, több, mint felével” rendelkezzenek feltétel vizsgálata során a csődeljárásban megismert módon kell a szavazataikat számítani. (Itt jön számításba az engedményezés, tartozásátvállalás stb.)

 

3.2. Hitelezői választmány a felszámolási eljárásban

5/A.§ (4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. 

 

A felszámolási eljárásban a választmány létrehozásánál a szavazatok számításának nincs szerepe. Az előírás következetlensége, hogy a bejelentkezett hitelezők egyharmadának számításánál mindenkit figyelembe kell venni, a vitatott követeléssel rendelkezőt és a Cstv. 57.§ (1) bek. a.) és c.) pontban szereplőket is, mert itt nem korlátoz a törvény. A hitelezői követelések számításánál viszont csak azoknak a követelését kell számítani, akik jogosultak az egyezségkötésben részt venni. (A helyes szabályozás az lett volna, ha az egyharmad számításánál is az egyezségkötésre jogosultakat kellene figyelembe venni.)

A bejelentkezett hitelezőknél azonban valójában nem elegendő a bejelentkezés, akkor jönnek számításba a bírói gyakorlat szerint, ha határidőben befizették a nyilvántartásba vételi díjat és a felszámoló besorolta őket.

 

3.3. A szavazatok számítása engedményezés esetében

A Kúria a BH2014.372. szám alatt közzétett döntésében kimondta, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően, a felszámoló által már nyilvántartásba vett több hitelezői igény engedményezés útján történt megszerzése esetén, a hitelezői választmány jogszerű megalakulásának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelezőnek hány jogelődje volt. Eszerint a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló által nyilvántartásba vett több hitelezői igény megszerzésével az azt megszerző hitelező annyi hitelezőnek minősül, ahány nyilvántartásba vett követelést megszerzett. A Cstv. 5/A.§ (4) bekezdése szerint ugyanis a választmány megalakításának a feltétele, hogy azt legalább a 28.§ (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre. Ha tehát a hitelezőként történő nyilvántartásba vételére sor került, a már nyilvántartásba vett hitelező jogutódja jogosult a hitelezői választmány létrehozásában részt venni, ezért ha több követelést is megszerzett, akkor több jogelőd nevében jár el. Ebből következően tehát nincs jelentősége annak, hogy maga, vagy a vele szoros kapcsolatban álló más szervezetek válnak jogutódaivá a bejelentett hitelezői igényeknek. A szavazat számlálásakor – Cstv. 5/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - azt kell figyelembe venni, hogy a felszámoló eredetileg hány hitelezőt vett nyilvántartásba. Amennyiben az eredetileg nyilvántartásba vett hitelezők számának alapul vételével számított hitelezők egyharmada hozza létre a hitelezői választmányt, s ők rendelkeznek az egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával, a hitelezői választmányt szabályszerűen megalakítottnak kell tekinteni. A választmány megalakításakor azonban ügyelni kell arra, hogy a választmányban legalább 3 hitelező részt vegyen (Cstv. 5/A.§ (4)-(5) bekezdés), mert a törvénynek a tagság számára vonatkozó rendelkezése miatt nem alkalmazható a jogutódlással kapcsolatban az előzőekben kifejtett levezetés.

A Kúria a döntésében Cstv. fogalmainak megfelelő használata érdekében kiemelte, hogy a hitelezői választmányt létrehozó (működtető) hitelezők nem azonosak a hitelezői választmánnyal. A hitelezői választmányt a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátása érdekében alakítják (Cstv.5/A.§ (1) bekezdés). A Cstv. 5/A.§ (5) bekezdésében foglalt egyértelmű rendelkezések alapján megállapítható, hogy a hitelezői választmány, a hitelezői választmányt működtető  hitelezők által maguk közül választott képviseleti csoport, legalább 3, legfeljebb 7 taggal. A szavazatok számításának technikája kapcsán ennek nincs jelentősége, de elkészíthető olyan program is, amely ezt a kérdést kezeli valamilyen módon.

 
Ebből következően a Cstv. 5/A.§ (7) bekezdése szerint az adóssal összefonódásban álló hitelezők a választmányi tagságból vannak kizárva (hitelezői választmányt működtető hitelezőként részt vehetnek a választmány alakításában és működtetésében), a hitelezők számának megállapításakor – az arány számításához - tehát figyelembe kell venni őket.

 

Alkategóriák