Köszöntő, tájékoztató

Tisztelt Olvasó!

Sok szeretettel köszöntöm az átalakult publikációs oldalunkon. A jövőben ezt a rovatunkat Dr. Juhász László vezeti. Meggyőződésem, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó szakemberek számára nem kell bemutatnunk rovatvezetőnket.

Még is egy két apró villanást felidéznénk önéletrajzából:

1992-től foglalkozik csődjoggal, a témában folyamatosan publikál szakcikkeket,  készít egyetemi jegyzeteket, ötödik kiadásban jelent meg nyomtatásban „A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve” című szakkönyve. Jelenleg előkészületben van ugyanennek a könyvnek az első e-könyv formátumú kiadása. Rendszeresen részt vett a bírák, titkárok szakmai képzésében, valamint a fizetésképtelenségi szakjogász képzésben, 2010-től  címzetes egyetemi docens. 

Ebben a rovatban részben saját publikációi jelennek meg, részben közzétesszük azokat a kérdéseket, amelyeket az olvasóktól, vagy a szakmabéliektől kapunk. 

 

Szeretnénk ezekre a felmerült kérdésekre választ, vagy véleményt kapni rovatvezetőnktől. Hosszabb távon ez a rovat kettéválhat, egy jól működő fórumra és egy publikációs oldalra, de az első időszakban ezt a kettős funkciót egyben fogjuk megpróbálni megvalósítani.

 

Szakértőnk számára kérdéseket lehet feltenni a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát. e-mail címen. A válaszok ezen az oldalon elolvashatóak lesznek.

Tisztelettel: Tóth Szilárd Itjump Kft.

Ismerje meg 4 kredit pontot érő képzésünket: Az elektronikus kapcsolattartás és annak az iratkezelésre gyakorolt hatása

Tisztelt Felszámoló szervezetek, Felszámolóbiztosok és Cégvezetők!

2016. szeptember 1. dátummal indul a Igazságügyi Hivatal Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervezésében az új kétéves kötelező továbbképzési ciklus. A következő 2 év alatt minden felszámolóbiztosnak legalább 40 kreditpontot kell összegyűjteni annak érdekében hogy a névjegyzékben maradhasson.
 
2016. őszétől a Jogakadémia által elfogadott ItJump Kft által összeállított és javasolt kiscsoportos képzéseken való részvételért is kaphatnak a felszámolóbiztosok kreditpontot. 
 
Ezek a kiscsoportos képzések gyakorlati és konzultációs képzések, ahol egy- egy problémakör egész napos képzés keretében kerül kitárgyalásra és a kapcsolódó oktatási anyagok, videók bármikor használhatóak lesznek.
 
Fontos tudnia, hogy ezekre a képzésekre csak és kizárólag a Jogakadémia felületén lehet jelentkezni. 
A regisztrációt és a jelentkezést az alábbi linken lehetséges elvégezni:
Jelentkezési határidő 2016. augusztus 22.
 
Az első kiscsoportos kreditpontokat érő oktatás címe:
Az elektronikus kapcsolattartás és annak az iratkezelésre gyakorolt hatása
 
Az oktatás tematikája:
I. Elektronikus iratkezelés és az elektronikus számla kezelésének jogszabályi háttere
 
II. A digitális átalakulás munkaszervezési és infrastrukturális hatása a felszámoló szervezetek működésére
• A felszámoló szervezetek elektronikus irattárainak kialakítása, biztonsági kérdései, felkészülés ez elektronikus irattárak kialakítására használatára.
• Az elektronikus kommunikáció hatása az adminisztrációs feladatok centralizálási kényszerére (adatszolgáltatás, de hogyan?).
• Az elektronikus számla befogadásának infrastrukturális kérdései.
• Az elektronikus számla kibocsátásra való felkészülés.
• A felszámoló biztos és szervezeti vezető hogyan ismerheti fel, hogy nincs biztonságban.
 
III. A perkapu rendszer kiépítési struktúrájának felülvizsgálata
• Milyen szervezeti struktúrában milyen ügyfélkapu és perkapu struktúrát érdemes felépíteni?
• Az oktató példáinak bemutatása.
• A hallgatók által hozott struktúra előnyeinek és hátrányainak vizsgálata.
 
IV. Elektronikus aláírási problémák a gyakorlatban
• Elektronikus aláírások típusai AVDH és a személyhez kötött aláírások (e-szignó, mokka, e-személyi igazolvány).
• Ki milyen módon ír alá, melyik aláírástípust használja?
• Melyik aláírás mikor célravezető (AVDH, PDF, E-akta)?
 
Megszerezhető kredit: 4 (négy)
Képzés időpontja: 2016. szeptember 13. 
Képzés tartama: 9.30-16.00 (6*45 perc) 
Képzés helyszíne: Igazságügyi Hivatal, 1145 Budapest Róna u. 135.
A képzés előadója(i): Dr. Juhász László, Tóth Szilárd
Jelentkezési határidő 2016. augusztus 22.
 
A jelentkezőnek szükséges biztosítania: Ügyfélkapu azonosítója, saját szervezet perkapu felépítés vázlata, aki rendelkezik elektronikus aláíró kártyával az hozza magával a kártyát és kártyaolvasót. Saját laptop engedélyezett.
 
Maximális létszám: 20 fő
Minimális létszám: 10 fő
(Nagyszámú jelentkezés esetén további képzési napok kerülhetnek kijelölésre.)
 
A képzés célja: A felszámolóbiztosok számára nyújt tevékenységük folytatásához fontos ismereteket. Az elektronikus kapcsolattartásban megjelennek az első olyan iratok, amelyek eredeti példánya csak elektronikus formában létezik. Minden szervezetnek szükséges újragondolnia az iratkezelési folyamatát és annak munkaszervezési és biztonsági vetületeit.
Fel kell készülni az elektronikus számlák kiállítására és befogadására, át kell tekinteni az elektronikus kapcsolattartásra felépített kézbesítési csatornák ésszerű kiépítettségét és szükség esetén azok korrekcióját is el kell végezni, összehangolva az iratkezelés folyamatával (milyen perkapukat és hogyan használ a szervezet). A kialakított struktúra megfelelő-e a szervezet méretének és szervezeti munkamegosztásának.
A képzés részben elméleti alapokat ad ehhez a munkához, részben pedig kis csoportban áttekinti ezek gyakorlati megvalósítását, példák alapján. A példákat részben az oktatók, részben a hallgatók biztosítják.
 

Bevezetés az elektronikus kommunikáció megértéséhez

Az új kommunikációs megoldás nehézsége abban van, hogy a kommunikáció szinte valamennyi eleme megváltozik, és minden eleme több megoldási lehetőséget tartalmaz. A kommunikáció három fő elemét tekintve a következőket látjuk.

Elsődleges változás:A beadványokat eddig szövegszerkesztőben sablonokkal készítettük, mostantól előre gyártott űrlapok kitöltésével és mellékletek hozzácsatolásával fogyjuk a beadványokat elkészíteni. Az új űrlapok értelmezése mellékletek összeállítása az első nehézség.

Második változás:A papír alapú kommunikáció hitelesítése aláírással és bélyegzővel történt. Mostantól az elektronikus aláírással kell pótolni a korábbi folyamatot, aminek sok megoldási formája csak nehezíti a megvalósítást és megértést. ( AVDH /azonosításra visszavezethető dokumentum hitelesítés/ személyes elektronikus aláírás /e-szignó, mokka, e-személyi/) ez okozza a második nehézséget.

Harmadik változás:A jól megszokott Magyar Királyi Posta szolgáltatás helyett elektronikus kézbesítési szolgáltatást kell igénybe venni az űrlapon elkészített, mellékletekkel ellátott és elektronikusan hitelesített dokumentumok célba juttatása érdekében. Arról már nem is beszélve, hogy mindezt tetézi az a körülmény, hogy a válasz is az elektronikus kézbesítési csatornán érkezik. Ezt az elektronikus kézbesítési szolgáltatást ügyfélkapu és perkapu kombinációjaként kell megszoknunk. Ez okozza a harmadik nehézséget.

Negyedik változás:Megjelennek az elektronikus kommunikáció elterjedésével azok az iratok, dokumentumok amelyek eredetije elektronikusan képződött és elektronikus irattárban kell tárolnunk, mivel a kinyomtatott dokumentum már csak másolat. Azaz ki kell alakítani az elektronikus irattárat az érintetteknek, és a következő években erre az új dokumentum kezelési megoldásra kell átállni a papíralapú irattárak fenn tartása mellett. Tehát a negyedik nehézség nem más, mint az elektronikus iratkezelés kialakítása szervezeten belül.

Ötödik változás:Az, ami a harmadik és negyedik változás következménye, mégpedig az, hogy az iratkezelés folyamatát és jogosultsági rendszerét is végig gondolva tudatosan át kell szervezni a felszámoló szervezetek működési keretein belül.

Ahhoz, hogy sikeresen vegye egy felszámoló szervezet vagy egy felszámolóbiztos azokat a nehézségeket, amelyet az elektronikus kommunikáció okoz, a legegyszerűbb megoldás talán az, hogy a különböző, a fentiek szerint szétdarabolt változásokat külön-külön megértse és alkalmazni tudja.

Az itt letölthető anyag ennek a folyamatnak a gyakorlati megoldásait, jogszabályi hátterét és a folyamatok részletes megértését hivatott szolgálni.

 

Tóth Szilárd


 

Perkapu kezelési-kialakítási javaslat

A perkapu kezelése kapcsán javaslom az alábbi megoldást azoknak a szervezeteknek, ahol ez megtehető.
A perkaput vagy az ügyvezető, vagy a tulajdonos hozza létre (ő lesz a fő kapcsolattartó).
A perkapuhoz rendelje hozzá a a felszámolóbiztosokat, és egy olyan adminisztrátort, aki a perkapura érkező dokumentumok kezelését végzi.
 
A perkapuhoz rendelt (ügyfélkapuval rendelkező) felhasználók szerepköre és feladatai:
 
Ügyvezető (tulajdonos) státusza: Fő kapcsolattartó
Ő tudja felvenni és törölni az ügykezelőket, módosítani a perkapuhoz rendelt e-mail címet, megváltoztatni a saját jelszavát.
Csak adminisztrálási feladatokat lát el.
 
Felszámolóbiztosok státusza: Ügykezelő
Soha ne lépjen be a perkapuba, a letöltés soha sem a felszámolóbiztos feladata legyen. 
A felszámolóbiztos csak a beküldendő anyag AVDH –val (vagy személyes aláírókártyával) írja alá a beküldendő anyagot, és küldje be az ÁNYK-(„beküldés perkapun keresztül”)-n menüponttal az anyagot. 
Itt meg kell adnia a saját ügyfélkapu azonosítóját és jelszavát, valamint a Perkapu rövidnevét (perkapu azonosító) és a perkapuhoz történő regisztrálásakor megadott jelszavát. 
Tehát a felszámolóbiztos csak beküld, a letöltés nem az Ő feladata, hanem a perkapuhoz rendelt asszisztensé. 
Csak feltöltésnél használja a perkapu belépési jogát.
 
Adminisztrátor státusza: Ügykezelő
Az asszisztens soha nem tölt fel a perkapura anyagot.
Az Ő feladata, hogy minden nap belépjen a perkapuba, és minden anyagot töltsön le a saját munkaállomására, s minden kapott anyagot iktasson. Az elektronikusan érkezett dokumentumot töltse fel az elektronikus irattárba, vagy a szervezetnél használt könyvtárstruktúrába. 
Tájékoztassa az érintett felszámolóbiztost, felelőst és a kijelölt felelősöket az érkezett anyagról, és annak elérhetőségi helyéről (hova csatolta, hova mentette?). Ezt megteheti e-mailben vagy iktatási értesítővel, amennyiben az integrált rendszerében van ilyen. (pl.: FoKi)

A felszámolók, jogi képviselők és a bíróság közötti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok 2016. július 1-től

1.    Bevezetés[1]

A modern technika megjelenése az ítélkezésben a XX. század végének informatikai fejlődése következtében megtörtént. A kérdésről Kengyel Miklós professzor írt „A modern információs technológia hatása a polgári perre” címmel tanulmányt. (Megjelent Információ a polgári perben Konferenciakötet, PTE Állam- és Jogtudományi Kar- Dialóg Campus Kiadó Pécs, 2010 11.-30.oldal.) A tanulmány bemutatja azt a folyamatot, amely a virtuális per víziójának kialakulását és megvalósulását mutatja. Európában Finnország 1993-tól, Anglia és Wales 1998-tól, Németország 2001-ben teremtette meg annak lehetőségét, hogy a felek a bírósági iratokat elektronikus formában is benyújthassák a bírósághoz. Magyarországon az elektronikus aláírást szabályozó 2001. évi XXXV. törvény volt az első olyan jogszabály, amely az első kaput megnyitotta az elektronikus ügyintézés előtt. A folyamat 2009-ben erősödött fel az azóta már hatályon kívül helyezett, az elektronikus vétívről szóló 2009. évi LII. törvény elfogadásával. Ez a törvény iktatta be a Pp.-be az elektronikus ügyintézésre vonatkozó előírásokat, amelyeket lényegesen legutóbb a 2015. évi CCXXII. tv, majd a 2016. évi XL. törvény módosított. Az ilyen módon módosított szabályok lépnek hatályba 2016. július 1-én alapvetően megváltoztatva a felek és a bíróság kapcsolattartásának az eddigi előírásait. A 2016. évi XL. tv. indokolása hangsúlyozza, hogy a Kormány a közigazgatási és a polgári perrendtartással összefüggő egyes bírósági és ügyészségi feladatokról szóló 1295/2015. (V. 7.) Korm. határozatával, valamint a polgári perrendtartás során irányadó elektronikus kapcsolattartás ügyviteli és technológiai felelősségi kérdéseiről szóló 1793/2015. (XI. 10.) Korm. határozatával folytatta azt a 2009. évi LII. törvénnyel megkezdett utat, amely a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás teljes körű bevezetését célozza. Definiálásra került az ún. „e-Perkapu” szolgáltatás, amely a Hivatali Kapu továbbfejlesztése.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó alapvető szabályokat a Pp. Hetedik része, XXVII. Fejezete tartalmazza, azonban ezek gyakorlati alkalmazásához más jogszabályok ismerete is elkerülhetetlen. A már említett jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok ismerete szükséges a téma megértéséhez.

Az Európai Parlament és Tanács 2014. Július 23-i 910/2014. EU rendelete, a közigazgatási hatósági eljárás és általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírásai, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, melyet a123/2016. (VI.7.) Korm. rendelet módosított. Utóbbi Korm. rendelet módosította az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendeletet is. Fontos még az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet ismerete. A BÜSZ IX/B. Fejezete és az OBH Elnökének a 17/2014. (XII.23.) OBH utasítása a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról.

Ez az összefoglaló elsősorban a Pp., illetve a fenti szabályok rövid áttekintését tartalmazza, figyelembe véve azt, hogy a tájékoztató felszámolókat és a jogi képviselőket érintő előírások változására fókuszál. A fentiek miatt már a bevezetőben utalok a Cstv. alkalmazandó szabályaira.

A Cstv. 6.§ (3) bek kimondja, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak.

Az (5) bekezdés értelmében 2015. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.

Végül az (5a) bekezdés 2015. I. 2-től hatályos szabályai szerint az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket, a kifogás tételes illetékét és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizeti meg, a kérelem benyújtását megelőzően.

Az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályokat a polgári perben, és ha a törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is (Pp.394/B. § (1) bekezdés) alkalmazni kell. Ilyen módon alkalmazandóak a Pp. szabályai a felszámolási- és csődeljárásban, valamint egyéb nemperes eljárásokban is. Már 2016. július 1.-e előtt is lehetőség volt az elektronikus eljárásra, ugyanis a Pp.394/B. §(1) kimondta, hogy a polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is - a fél vagy a képviselője a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.

A csődeljárásban a Cstv. (5) bekezdése előírja, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

 

2.    E-per vagy elektronikus kapcsolattartás

 

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól a 2015. évi CCXXII. törvény nem az elektronikus eljárásról, (e-per), hanem az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szól, általános fogalmakat tisztáz, feladatokat ír le. Szabályainak egy részre 2017. január 1-jén lép hatályba. A törvény rendelkezései nem elektronikus eljárásról szólnak, (annak jelenleg kizárólag a cégbejegyzési és módosítási eljárás tekinthető) hanem az elektronikus kapcsolattartás szabályairól.

A jelenlegi szabályozás mellett egy ügy iratait kizárólagosan elektronikusan nem lehet kezelni, bírósági szempontból az elektronikus mellett párhuzamosan papír alapú kezelés is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a bírósági akta (peres vagy peren kívüli) továbbra is papír alapú, minden elektronikusan érkezett beadványt ki kell nyomtatni és a papír alapon érkezett beadványt fel kell tölteni elektronikusan a BIR-O alrendszerbe. Az elektronikus és papír alapú akta megegyezik ! ( A bírósági iroda papír alapú aktát ad fel a bírónak és a bírói utasítást is papír alapon kell megadni.) Ez akkor is így van, ha az adott perben mindegyik peres fél elektronikus eljárásra kötelezett. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a jogalkotás az államra (a bírósági költségvetésre) terhelte a perbeli kommunikációval kapcsolatos kiadások jelentős részét. Ezek - mint látni fogjuk – első sorban a peres/nemperes eljárás megindítása során jelentkeznek, illetve akkor, ha valamelyik fél nem köteles az elektronikus kommunikáció eszközrendszerét használni.

Elektronikus kapcsolattartás útján beadott a beadványnak az minősül, amelyet szabályozott elektronikus úton, a kézbesítési rendszer alkalmazásával, az OBH által közzétett űrlapon keresztül nyújtja be a fél vagy szakértő. Ezért nem elektronikus beadvány az email.

Az elektronikus kapcsolattartás tehát azt jelenti, hogy a fél vagy a képviselője a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékleteit elektronikus úton nyújtja be, és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesíti a részére (Pp. 394/B.§ (1)-(2) bekezdés). Az elektronikus kapcsolattartás a törvényben meghatározott esetekben kötelező, egyébként választható. A polgári per tehát nem válik elektronikus eljárássá, mindössze elektronikus kapcsolattartásról van szó.

Létezik vegyes és tisztán elektronikus eljárás.

•       Tisztán elektronikus az eljárás, ha a keresetlevelet gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel eljáró fél nyújtja be, és az ellenérdekű fél szintén gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel eljáró fél, vagy olyan nem jogi képviselővel eljáró fél, aki vállalja az elektronikus kapcsolattartást.

•       Vegyes az eljárás, hacsak az egyik fél kapcsolati kódja (azaz részére nem lehet elektronikusan kézbesíteni az iratokat, illetve nem köteles az elektronikus kapcsolattartást vállalni) ismert.

Bármelyik rendszer esetében, ha a felperes a keresetlevelet elektronikus úton nyújtja be, azt a bíróság kinyomtatja, és papír alapon kézbesíti az alperesnek, egyúttal tájékoztatja az elektronikus kapcsolattartás lehetőségéről, illetve arról, hogy elektronikus kapcsolattartásra köteles (Pp.394/C. § (11) bekezdés).

Az egyéb beadványok esetében amennyibena fél nem köteles elektronikus kapcsolattartásra, és nem is választja ezt a lehetőséget, a beadványait hagyományos módon (személyesen vagy postai úton) papír alapon nyújtja be. E beadványokat a bíróság digitalizálja (szkenneli), és elektronikus úton kézbesíti annak a félnek, akinél kötelező vagy önként választotta az elektronikus eljárást. A bírósági irat elektronikus kézbesítésének előfeltétele, hogy az adott bírósági eljárásban a fél, illetve a képviselője ügyfél- vagy hivatali kapun keresztül legalább egy beadványt sikeresen küldjön be a bíróságra.

Látható tehát, hogy az elektronikus kapcsolattartás az eljárásokat gyorsíthatja a postai kézbesítés kiküszöbölésével, eredményezhet költségmegtakarítást a postaköltségek csökkenésével, ugyanakkor költségnövekedést is okozhat a digitalizáláshoz és nyomtatáshoz szükséges többlet eszköz- és munkaerőigény miatt. Ezek a többletköltségek - ahogy jeleztem -  a bíróságon jelennek meg.

 

3.     Kivel tart a bíróság kapcsolatot elektronikus úton?

A Pp. 394/B. § (1) bekezdése értelmében a polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is - a fél vagy a képviselője - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja. Ha e törvény lehetővé teszi a beadvány adathordozón történő benyújtását, az e fejezet alkalmazásában elektronikus úton benyújtott beadványnak minősül.

Ez az általános szabály, ehhez képest fogalmazza meg a törvény, hogy mely esetben nincs a félnek, illetve a jogi képviselőnek választási lehetősége.

A kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat (Pp. 394/C. §) a Pp. 397/I. § (2) bekezdés e) pontja alapján a 2016. július 1. napján és azt követően indult perekben (és egyéb eljárásokban) kell alkalmazni.

 

3.1.       A kötelező kapcsolattartás

Kötelezőaz elektronikus kapcsolattartás a következő esetekben:

a) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (Pp.394/C. § (2) bekezdés a) pont)

b) a jogi képviselővel eljáró fél (Pp.394/C. § (2) bekezdés c) pont)

c) az ügyész (Pp. 394/C. § (5) bekezdés,

d) a közigazgatási szerv, akkor is ha nem minősül gazdálkodó szervezetnek, és ha nem közigazgatási perben jár el (Pp.394/C. § (4) bekezdés) számára.

 

3.1.1.  A belföldi gazdálkodó szervezet fogalma

A törvény felhatalmazása alapján a 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet 2.§ (4a) bekezdése külön definiálja a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet fogalmát, eszerint:

(4a.) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.

Az egyéni vállalkozó szerepeltetése meglehetősen kibővíti a lehetséges szereplők körét. (Az egyéni vállalkozó például nem szerepel a Cstv. felsorolásában, legfeljebb az ARE törvény szabályai alapján kérhet csődvédelmet.)

Ettől kissé eltérő megfogalmazást ad a 2015. évi CCXXII. tv. 1.§ 23. pontja, mely szerint gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;

Ez a definició teljesen kiterjeszti a gazdálkodó szervezet fogalmát, mivel egyesület, alapítvány is folytathat gazdasági tevékenységet. Célszerű lenne ezeket a fogalmakat összhangba hozni, bár az utóbbi törvény nem a peres eljárásokra nézve adja meg a fogalmat, ezért kétség esetén a Korm. rendelet előírásait kell elfogadni.

Fontos az a szűkítés, hogy a belföldi székhellyel rendelkező szervezetek sorolandók ebbe a körbe.

 

3.1.2.  A jogi képviselő fogalma

A Pp. 394/C.§ (6.) bekezdése értelmében az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó fejezet alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni a Pp. 73/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeket:

73/C. § (1) A 73/A. § alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:

a) az ügyvédet (ügyvédi irodát),

b) a 67. § (1) bekezdése i) pontjában meghatározottak szerint a jogtanácsost,

c) a külön törvényben meghatározott személyeket (pl. szabadalmi ügyvivő).

(2) A 73/A. § alkalmazásában - ha törvény eltérően nem rendelkezik - jogi képviselőnek kell tekinteni továbbá:

a) a természetes személy, jogi személy törvényes képviselőjét,

b) a 67. § (1) bekezdésének a), b), d), e) és h) pontjában meghatározottak szerint az ott megjelölt személyeket,

c) a 67. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottját, valamint

d) akit a meghatalmazottként való képviseletre külön jogszabály feljogosít

akkor, ha e személy jogi szakvizsgával rendelkezik.

A 2015. évi CCXXII. tv. 1.§ 29. pontja egyszerűbb, eszerint jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és jogtanácsos. Ugyanúgy, mint a gazdálkodó szervezetnél a Pp. részletesebb szabályai irányadók a perekben.

 

 

3.1.3.  A belföldi gazdálkodó szervezet  képviselője

A Pp. 394/C.§ (7) bek. értelmében a fejezet alkalmazásában a belföldi gazdálkodó szervezet képviselője a jogi képviselő. Ha a belföldi gazdálkodó szervezet nem jogi képviselővel jár el, a képviselő a törvényes vagy a szervezeti képviselő, egyéni vállalkozó esetében képviselőnek kell tekinteni magát az egyéni vállalkozót.

 

3.1.4.  A képviseleti jog megszűnésével kapcsolatos eljárás

Szabályozza a törvény a képviseleti jog megszűnésével kapcsolatos helyzetet. Ha a belföldi gazdálkodó szervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, a belföldi gazdálkodó szervezet új képviselője az első beadványa benyújtásával egyidejűleg igazolja képviseleti jogosultságát.

A fél, aki egyébként saját személyében elektronikus útra nem köteles a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát elektronikusan és papír alapon is bejelentheti. Ha a fél a jogi képviselet visszavonását elektronikus úton jelenti be, úgy kell tekinteni, hogy a fél a 394/B. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kapcsolattartást vállalja, akkor is, ha a továbbiakban nem kíván jogi képviselővel eljárni.

A jogi képviselővel eljáró, de egyébként saját személyében elektronikus útra nem köteles fél a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát papír alapon is benyújthatja. A jogi képviselet visszavonásával egyidejűleg a fél nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselő igénybevételével vagy jogi képviselő nélkül jár el. Ha a fél a jogi képviselet visszavonását követően jogi képviselő igénybevételével jár el, a jogi képviselet visszavonásával egyidejűleg a fél a nyilatkozat benyújtását követően eljáró új jogi képviselő meghatalmazását csatolja. Az új jogi képviselő elektronikus elérhetőségének biztosítása érdekében - a fél nyilatkozatának a bírósághoz érkezését követő tizenöt napon belül - köteles a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton felvenni, amelynek során digitalizált meghatalmazását csatolja. A kapcsolatfelvétel elmulasztása esetén a bíróság az új jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.

Ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is jogosult - és az elektronikus kapcsolattartás nem a belföldi gazdálkodó szervezet, illetve közigazgatási szerv azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével történik - a keresetlevélhez, illetve az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni kell valamennyi személy közös nyilatkozatát arról, hogy

a) hozzájárul, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtják be,

b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő kézbesítése. (394/L. §)

 

3.2.        A választható elektronikus kapcsolattartás

Választhatóaz elektronikus kapcsolattartás az előzőekben fel nem sorolt fél (Pp. 394/B. § (1) bekezdés) és a szakértő számára. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett  fél az eljárás bármelyik szakaszában bejelentheti, hogy a továbbiakban elektronikus úton kívánja a bírósággal a kapcsolatot tartani, az elektronikus úton benyújtott beadványt az elektronikus út vállalásának kell tekinteni (394/B. § (2) bekezdés).

Nem ilyen egyszerű az eljárás fordított esetben, ha az elektronikus kapcsolattartást vállaló fél a továbbiakban hagyományosan (papír alapon) kívánja a bírósággal a kapcsolatot tartani. Erre csak a jogi képviselő nélkül eljáró félnekvan lehetősége, ő papír alapú beadvány benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. E kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A bíróság a kérelemnek helyt ad, erről külön végzést hozni nem kell, az áttérés iránti kérelem elutasításáról azonban külön végzéssel kell dönteni, és ezt a végzést papír alapon kell közölni a féllel. A papír alapon benyújtott beadványt azonban az áttérés iránti kérelem elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak kell tekinteni (Pp. 394/B. § (7)-(8) bekezdés). Ez azonban csak a kérelemre vonatkozik, a későbbi papír alapon küldött beadványoknál ugyanis belép a törvény szankciós rendszere, amelyről később szólunk. (Be nem nyújtott, hatálytalan beadványok.)

Azokban az esetekben, amikor kötelező a jogi képviselet, hatályosulni fognak ezek az előírások.

 

3.3.       A bíróságok egymás közötti és más hatóságokkal való kapcsolattartása

A bíróságok egymás közötti, és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása során a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság közigazgatási szerv, vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesítheti, és a másik bíróság a közigazgatási szerv és más hatóság is elektronikusan kézbesít, az azonosítását biztosító és űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével. Az elektronikus kézbesítés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíteni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges (Pp. 394/E. § (2) bekezdése).

 

4.    A kommunikációs „kapuk”

4.1.       Általános kérdések

A bíróság és a felek három csatornán keresztül teremthetnek kapcsolatot egymással, ezek a következők:

Ügyfélkapu:a személy teljes körű azonosítását biztosító és űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás.

Hivatali Kapu: a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és űrlap benyújtást támogató szolgáltatás. Hivatali kapuval a közigazgatási szervek, a Legfőbb Ügyészség, a bíróságok, közjegyzők rendelkeznek. Egyes gazdálkodó szervnek minősülő szervezetek korábban jogosultságot kaptak Hivatali kapu használatára, ez őket továbbra is megilleti.

E-Perkapu: „Űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás”. Az e-Perkapu személy/szervezet azonosítása nélküli beküldési felület, űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás.

A normaszövegek nem minden esetben így tartalmazzák a kapuk elnevezését, hanem körülírással. Például a 394/C § (2) bekezdés a), b) és c) pont űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételéről szól, ezen a perkaput kell érteni.

A 394/C.§ (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy a belföldi gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot

-        a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és

-       az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik. 

Ez azt jelenti, hogy mind a perkapu, mind az ügyfélkapu igénybe vehető. A bíróságok részére kiadott tájékoztatóban az szerepel, hogy július 1-től az ügyfélkaput már nem használhatja a gazdálkodó szervezet vezetője, ez az álláspont azonban a törvény szövegével nem támasztható alá. A 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet 155/K.§ (1)-(3) bekezdése, melyet alább (4.5. pont) ismertetek.

 

4.2.        Az ügyfélkapu

Az ügyfélkapu és a Hivatali kapu már ismert szolgáltatás. Ügyfélkapus regisztrációt bármely természetes személy kezdeményezhet. A regisztrációt személyesen a regisztrációs szervnél (bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán, külképviseleten) vagy elektronikusan indíthatja el 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány birtokában.

 

4.3.        A Hivatali Kapu

A Hivatali Kapu (HKP) a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Központi Rendszer, röviden KR) része. A hivatali kapun keresztül az igénybe vevő szervezetek hitelesen tudnak fogadni elektronikus üzeneteket, illetve a hivatalok elektronikus üzenetei a hitelesen azonosított ügyfelekhez (állampolgár vagy hivatal) eljuttathatók. Hivatali kaput azon szervezetek használhatnak, akik csatlakoznak a Központi Rendszerhez. A csatlakozás során a hivatalok „regisztrálják” ügyintézőiket. A Hivatali kapuhoz hozzáférési joggal rendelkező ügyintézők azonosítása ügyfélkapu-regisztrációval történik, ezért a hivatali kapu használatának alapvető feltétele az ügyintézők számára az ügyfélkapu-regisztráció.

Az ország összes bírósága egyetlen hivatali kapun érhető el, az első (befogadás) visszaigazolást KR adja, s innen kerülnek a különböző bíróságokhoz az elektronikus beadványok.

A Hivatali Kapu szolgáltatásai:

-       hitelesen tudnak küldeni / fogadni elektronikus üzeneteket,

-       időbélyeggel ellátott iratok küldésének lehetősége, 

-       hivatalos iratok küldésének / fogadásának elektronikus nyugtázása 

-       a küldött, illetve a fogadott iratokhoz való naplózott hozzáférés, 

-       titkosított, megbízható kommunikáció garantálása, illetve az iratok sértetlenségének szavatolása, 

-       azonosítás/viszontazonosítás lehetősége.

4.4.        Az e-Perkapu

Az e-perkaput a 123/2016. (VI.7.) Korm. rendelet definiálja, amely a vonatkozó rendelkezéseket beépítette a 83/2012. (IV.21.) Korm. rendeletbe 155/A.-155/H.§ alatt.

Eszerint a Pp. szerinti eljárásokban a felek, illetve képviselőik (a továbbiakban együtt: fél) számára a 120. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti szolgáltatások elérésére az elektronikus kapcsolattartás érdekében a perkapu szolgáltatás is igénybe vehető. A perkapu felhasználója a fél. A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet. A perkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a perkapu kezelésére az adott félnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: perkapu-megbízott) tartja nyilván, az adott fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók regisztrációját a perkapu-megbízott végzi. Egy fő ( a „perkapu-megbízott”) legfeljebb 20 perkaput nyithat, s a megnyitott perkapuhoz hozzárendelhet négy felhasználót (ügyintézőt).

Ehhez a szolgáltató egységes eszközrendszert (programrendszert) és megfelelően védett tárhelyet biztosít. A perkapu szolgáltatás igénybe vételéhez a félnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.

A perkapu-megbízott a részére biztosított regisztrációs felületen a fél képviseletére feljogosított személyek nevét és az ügyfélkapu regisztrációnál megadott elektronikus levelezési címét rögzíti az ügyfélkapujuk egyértelmű hozzárendelése érdekében. A regisztráció eredményeként a perkapu-megbízott átadja a felhasználónak a perkapuhoz tartozó azonosítót és jelszót, illetve - ha ilyen van - azonosító eszközt. A perkapu-megbízott a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek jogosultságára vonatkozó korlátozásokat, illetve jogosultságokat is rögzíthet. A jogosultság korlátozható időben, a kommunikáció irányára (fogadás vagy küldés) és a kapcsolat alanyára (szervezetre) vagy ezek kombinációjára vonatkozóan. A fél nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a perkapu-megbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.

 

4.4.1.  Az értesítési tárhely

 

A perkapuhoz csak értesítési tárhely tartozik. A fél köteles gondoskodni arról, hogy az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek átvételre kerüljenek. A perkapuba érkezett üzenetek átvételükkel, de legkésőbb az érkezést követő 30. napon törlésre kerülnek azzal, hogy átvétel hiányában az üzenetküldés tényét a perkapuban a kézbesítéstől számított 180. napig a fél lekérdezheti. Ha a tárhelyen 3 napnál régebben tárolt és át nem vett üzenet van, a következő munkanap kezdetén, illetve - átvétel hiányában - a törlést megelőző munkanapon a szolgáltató üzenetet küld a perkapu-megbízott elektronikus levelezési címére.

 

4.5.        Egyéb kérdések a „kapuk igénybe vételével kapcsolatban

 

A 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet előírásai a következők:

155/K. § (1) Ha a Pp. az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás mellett

a) közigazgatási szerv azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél hivatali kaput,

b) a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a Legfőbb Ügyészség hivatali kaput,

c) a gazdálkodó szervezet képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél ügyfélkaput

használ.

(2) Ha a Pp. az (1) bekezdés szerinti azonosítási szolgáltatásokat nem jelöli meg, a fél perkaput is használhat.

(3) Gazdálkodó szervezet a 155/B. § (2) bekezdésében megjelölt eljárásokban a kapcsolattartásra hivatali kaput is használhat, ha azzal 2016. június 30-án rendelkezik.

Az e-perkapu bevezetése megoldja a nagyobb ügyvédi irodák, szervezetek, felszámoló szervezetek elektronikus kapcsolattartásának problémáit. Amennyiben a gazdálkodó szervezeteket ügyvéd képviseli, nem kérdéses az elektronikus kapcsolattartás módja. Azokban az esetekben, amikor nincs ügyvédkényszer és a gazdálkodó szervezetet valamely vezető tisztségviselő képviseli, ezt a saját ügyfélkapuján keresztül teheti meg, amennyiben előírás a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító szolgáltatás.

A Hivatali Kapu használata gazdálkodó szervezet esetében kivételes lehetőség, mint látjuk, a jogszabályi rendelkezést azokra szűkül le, akik perkapu hiányában így rendezték az elektronikus kapcsolattartás módját.

 

4.6.        A beadványokat benyújtásának módja

A bírósághoz a beadványokat elektronikus úton az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett űrlapok igénybevételével lehet benyújtani. Ha valamelyik űrlap módosítására kerül sor, az OBH a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon 14 napon keresztül jelzi az űrlap megváltozásának tényét. A módosított űrlap közzétételét követően a fél a beadványát lejárt űrlapon nem nyújthatja be, az Országos Bírósági Hivatal az ilyen beadványt nem fogadja be, erről a felet automatikus hibaüzenettel értesíti. A lejárt űrlapon benyújtott kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. Amennyiben lezárunk egy e-aktát, de valamilyen ok miatt (net-kapcsolat hiánya, áramszünet stb) nem tudjuk azonnal elküldeni, előfordulhat, hogy időközben megváltoznak az űrlapok, s a rendszer nem fogja befogadni a dokumentumot. Igaz, hogy a Pp. 394/G.§ (9) bekezdése szerint, ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal e tényről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad, de a cégeljárás tapasztalatai alapján célszerű, hanem hagyjuk az utolsó pillanatra a fontos beadványok beküldését.

 

5.    Az elektronikus dokumentumok hitelesítése

 A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvelőírja, hogy a tagállamok hozzanak létre egyablakos ügyintézési pontokat annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatási tevékenység végzésére való jogosultsággal, valamint a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos minden eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton, a megfelelő egyablakos ügyintézési pontoknál és az illetékes hatóságoknál. Az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elérhető számos online szolgáltatáshoz elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás szükséges. Ez az előírás mind a bíróság vagy közigazgatási szerv által kibocsátott, mind a felek által beküldött elektronikus okiratokra vonatkozik.

 

5.1.       A bírósági elektronikus iratok azonosítása

A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (eIDAS rendelet) szerinti elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. A bíróság által készített, elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokirat.

5.2.       Az elektronikus aláírás

Az eIDAS rendelet 3. Cikk megadja az elektronikus aláírás alapfogalmait, a következők szerint:

10.   „elektronikus aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;

11.   „fokozott biztonságú elektronikus aláírás: olyan elektronikus aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek;

12.   „minősített elektronikus aláírás: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul;

 

5.1.1. Az elektronikus aláírás joghatása( 25. Cikk)

(1)   Az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek.

(2)   A minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

(3)   A valamely tagállamban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást az összes többi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus aláírásként.

 

5.1.2. A fokozott biztonságú elektronikus aláírásra vonatkozó követelmények (26. Cikk)

A fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)           kizárólag az aláíróhoz köthető;

b)          alkalmas az aláíró azonosítására;

c)  olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat;

 d)         olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető.

 

5.2.Elektronikus bélyegzők

25.„elektronikus bélyegző: olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét;

26.   „fokozott biztonságú elektronikus bélyegző: olyan elektronikus bélyegző, amely megfelel a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;

27.   minősített elektronikus bélyegző: olyan, fokozott biztonságú elektronikus bélyegző, amelyet minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus bélyegző minősített tanúsítványán alapul;

 

5.2.1. Az elektronikus bélyegző joghatása (35. Cikk)

 

(1)   Az elektronikus bélyegző joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formában létezik, illetve nem felel meg a minősített elektronikus bélyegzőkre vonatkozó követelményeknek.

(2)   A minősített elektronikus bélyegzők esetében vélelmezni kell a hozzájuk kapcsolódó adatok sértetlenségét és a bélyegzőnek megfelelő eredetét.

(3)   A valamely tagállamban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus bélyegzőt valamennyi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus bélyegzőként.

 

5.2.2. Fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőkre vonatkozó követelmények (36.cikk)

A fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)       kizárólag a bélyegző létrehozójához kötött;

b)      alkalmas a bélyegző létrehozójának azonosítására;

c)  olyan, elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket a bélyegző létrehozója nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga elektronikus bélyegző létrehozására használhat;

d)  olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyekre vonatkozik, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető;

Az eIDAS rendelet előírásait a 2015. évi  CCXXII. tv. 1.§-a –amely az értelmező rendelkezéseket tartalmazza – átvette, visszautalva az eIDAS rendelet előírásaira.

 

5.3.            A bíróság részére küldött elektronikus iratok azonosítása

A bíróság részére küldött okiratok esetében elsősorban azt kell tisztázni, hogy mely iratokra vonatkozik az előírás (mit), és hogy ezeket miként kell azonosítani.

 

5.3.1.  Mely iratokra vonatkozik az előírás

A 2016. évi XL. tv. a 4.§ és 6.§-hoz fűzött indokolásában az alábbiakat emelte ki:

„Az „e-Perkapu” bevezetésére figyelemmel indokolt egyértelműsíteni, hogy az elektronikus beadás csak a beadványra és azok okiratnak minősülő mellékleteire vonatkozik. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben is előfordulhat, hogy tárgyi bizonyítási eszközt kell csatolni. Az ilyen - nem digitalizálható - eljárási cselekményekhez nem indokolt a hatálytalanság jogkövetkezményét fűzni.

Az okirati bizonyítékok külön kiemelése a normaszövegben azért indokolt, hogy egyértelművé váljék a jogalkalmazók számára, hogy - összhangban a Pp. 121. § (2) bekezdésében foglaltakkal - nem minden bizonyítékot, csupán a digitalizálásra maximálisan alkalmas okirati bizonyítékokat kell elektronikusan benyújtani a bírósághoz. Az elektronizáció a nem transzformálható bizonyítékokra (például tárgyi bizonyítási eszközök) nem vonatkozik.”

 

5.3.2.  Hogyan kell azonosítani a dokumentumot

A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét

- minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy

- bélyegzővel ellátva, vagy

- az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére.

A dokumentum hitelesítéssel kapcsolatban a  85/2012. (IV.21.) Korm. rendelet a következő előírást tartalmazza:
22. § (1) Elektronikus kapcsolattartás keretében - a telefax kivételével - a jelen cím szerint hitelesített elektronikus dokumentum használható.

(2) Az elektronikus dokumentum hitelesítése történhet:

a) jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással,

b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint,

c)7 az iratérvényességi nyilvántartásban történő elhelyezéssel, az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint,

d)8 kizárólag a hatóság zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén az ilyen esetekre az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott módon és feltételekkel, vagy

e)9 valamely SZEÜSZ tekintetében jogszabály által megengedett további hitelesítési mód alkalmazásával.

Ezek az előírások a Pp.-ben szabályozott feltételekkel azonosan kezelik a helyzetet. Nem kell minden, az e-aktába elhelyezett pdf-fájlt elektronikusan aláírni, elegendő az e-akta elektronikus aláírása, ez ugyanis az e-aktában elhelyezett minden iratra vonatkozik.

 

5.3.3.  Azazonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés

Új hitelesítési mód az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés, ún. AVDH alkalmazása. Ezt a lehetőséget is a 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet iktatta be a 83/2012. (IV.21.) Korm. rendeletbe az alábbiak szerint:

156. § (1) Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) A szolgáltatás nyújtható

a) az ügyfél nyilatkozatának hitelesítésére,

b) a hatóság nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére.

(3) A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató

a) ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;

b) hivatali programrendszer által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot a programrendszer által igazolt hivatalos személyhez rendeli, és a személyhez rendelést hitelesen igazolja.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba, vagy az igazolást az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja és azt a rendelkezésre bocsátott nyilatkozattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesíti.

(5) A személyhez rendelésnél

a) ügyfél esetében a 156/A. §,

b) a hatóság nevében eljáró személy esetében a 156/B. § rendelkezései alapján kell eljárni.

156/A. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozattevő személyt legalább az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott, névhez kötött azonosítás szabályai szerint azonosítja. A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza

a) a nyilatkozattevő nevét és a rendelkezésére álló további igazolt azonosító adatok közül a nyilatkozattevő által megjelölt és a SZEÜSZ szolgáltató által az azonosítási szolgáltatónál vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

(2) Ha az ügyfél az (1) bekezdés a) pontja alapján valamely azonosító adat feltüntetését igényelte, a hozzájárulása megadottnak tekintendő az érintett adatnak az igénybe vett azonosítási szolgáltatónál, illetve az összerendelési nyilvántartás igénybevételével történő lekérdezéséhez.

(3) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a hatóságok kötelesek elfogadni annak hiteles igazolására, hogy az érintett nyilatkozat a nyilatkozattevőtől származik, a SZEÜSZ szolgáltató által elvégzett azonosítás szintjét is figyelembe véve.

156/B. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató részére a nyilatkozattevő személyére vonatkozó azonosító adatokat a hitelesítést kérő hivatali programrendszer adja át a hivatali programrendszerben alkalmazott hivatali felhasználó azonosítási rendszer alapján.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza

a) a nyilatkozattevő nevét, beosztását, szervezeti egységét, a szervezet megnevezését és a nyilatkozattevő szervezeten belüli egyedi azonosítóját,

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

 

Miután ez teljesen új rendelkezés, még kevesen ismerik, de rugalmassága miatt vélhetően gyorsan el fog terjedni és kiválthatja az elektronikus aláírások kizárólagos alkalmazását. A gyakorlatban azért lesz ez fontos, mert az egyes bíróságok által – véleményem szerint alaptalanul - igényelt 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet alábbi előírását így nem kell alkalmazni.

4.§ (4) A másolaton szervezeti aláírást vagy olyan, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell elhelyezni, amelyre vonatkozóan a hitelesítés-szolgáltató kizárja az álnév használatát, és az álnév használatának kizárása céljából biztosítja, hogy a regisztráció alapjául szolgáló személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban foglalt névvel betű szerint azonos a tanúsítványba foglalt név.

(5) Több dokumentumon is elhelyezhető egy elektronikus aláírás, illetőleg egy időbélyegző, valamint a (3) bekezdés szerinti metaadatok több dokumentumon együttesen is elhelyezhetőek. Ez esetben a dokumentumok a továbbiakban csak együtt kezelhetők.

Ez a rendelet azt is előírja, hogy belső szabályzatban kell meghatározni a másolatkészítéssel megbízott személyek körét és még más kérdéseket is. Ez már túlhaladott és bürokratikus szabály, remélhetőleg módosításra kerül.

 

6.    Az elektronikusan bíróságra érkezett beadványok kezelése

A beadványt benyújtó fél a perkapuja értesítési tárhelyére három értesítést kap:

- befogadás-visszaigazolást,

- érkeztetési vagy befogadási igazolást, s végül

- lajstromozási igazolást.

 

6.1. A befogadás visszaigazolás

 A legfontosabb a jogkövetkezmények szempontjából az első értesítés, a befogadás-visszaigazolás, melyet a kézbesítési rendszer automatikusan küld. Ezt az értesítést csak akkor kapja meg, ha a beadványa az informatikai követelményeknek megfelel (ha nem felel meg, akkor erről kap értesítést). Az értesítés tartalmazza a befogadás időpontját, ebben az időpontban kell a beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni (Pp. 394/H. § (2) bekezdés). A határidők betartása szempontjából tehát ezt az időpontot kell figyelembe venni. Benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G.§ (7) bekezdése szerinti határidőt is betartották.

6.1.1. Adathordozón történő benyújtás esetén a beérkezés időpontja

Ezzel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy amennyiben adathordozón történik a benyújtás, a speciális szabályokra tekintettel mikor tekintendő beérkezettnek. A 2016. évi XL. tv. Indokolása ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a zökkenőmentes jogalkalmazás érdekében szükséges a Pp.-ben meghatározni azt az időpontot, amikor az elektronikus úton - akár online, akár gépi interfészes, akár adathordozón - érkezik a bírósághoz. A befogadás-visszaigazoláshoz (vagy az adathordozó beérkezéséhez) kötött értesítés az eljárási határidőkre vonatkozik. Benyújtottnak csak az a beadvány tekinthető, amely az informatikai követelményeknek megfelel, így a bíróság arról automatikus befogadás-visszaigazolást küldött. Adathordozó esetében külön űrlap benyújtását követően három munkanapon belül kell magát az adathordozót leadni vagy beküldeni. A Pp. 394/G.§ (7) bek. értelmében ilyenkor külön értesítést kap a fél.

„Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni”- a törvény szerint. Tehát ebben az esetben is az űrlap és nem maga az adathordozó benyújtásának időpontja a meghatározó, feltéve, ha három munkanapon belül benyújtásra kerül az adathordozó.

 

6.1.2. Bírósági munkaidőben kell-e beérkezni az elektronikus iratnak?

A kérdést azért kell feltenni, mert több fórumon elhangzott, hogy az elektronikus iratnak a bírósági munkaidőben kell beérkeznie, ahhoz hogy határidőben érkezettnek legyen tekinthető. Ennek alapja a BÜSZ 75/C.§ alábbi előírása:

(5a)[2] A bíróság a kézbesítési rendszer útján megküldött beadványt - ha a beadvány munkaidőben érkezik meg a bírósághoz - munkaidőben lajstromozza. Ha a kézbesítési rendszer útján megküldött beadvány munkaidőn kívül érkezik meg, a beadvány lajstromozására a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor. Ha a beadvány előterjesztésére az OBH elnöke űrlapot rendszeresít, az űrlap kitöltési útmutatójában a figyelmet erre külön is fel kell hívni.

 

Véleményem szerint annak, hogy a bíróság mikor lajstromozza a beadványt, csak az alább ismertetendő második értesítés szempontjából van jelentősége. A Pp. törvényi szabályozása egyértelmű, a 394/H.§ (3) bek. értelmében a befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni. Ezt a visszaigazolást nem az egyes bíróság, hanem a Központi Rendszer küldi, amely esetében nincs munkaidő, véleményem szerint tehát az adott nap 23 óra 59 perckor küldött elektronikus irat is határidőben érkezettnek tekinthető, ha a határidő ezen a napon jár le. Ezt támasztja alá a 394/J.§ (5) bekezdés előírása, mely szerint, ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő (három munkanap) is betartásra került.

 

6.2.           Az érkeztetési igazolás

A második visszaigazolást a Pp.394/H.§ (4) bekezdése tartalmazza, kimondva, hogy a bíróság a hozzá érkezett beadványról az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére - automatizáltan - a kézbesítési rendszer útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:

•       a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,

•       b) a beadvány fél általi megnevezését,

•       c) a beadvány érkeztetésének időpontját - nap, óra, perc pontossággal meghatározva - és a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,

•       d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését,

•       e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását,

•       f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni,

A beadvány elektronikus úton való benyújtása esetén az illetéket jogszabályban foglalt módon kell megfizetni, az illetékfizetésre vonatkozó hiánypótlási felhívásnak és a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (a 124. § (2) bekezdés c) pontja alapján az illeték hiánya miatt) a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs. (Pp.394/H §(5) bekezdés) Ez a szabály a csőd- és felszámolási kérelem benyújtása esetén nem alkalmazható.

 

6.3.           A lajsrtomozási igazolás

A harmadik visszaigazolást a BÜSZ 75/C.§ tartalmazza. Eszerint abíróság a lajtromozásról a fél részére lajstromozási igazolást küld, amely tartalmazza:

a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,

b) a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,

c) a beadvány fél általi megnevezését és

d) a beadvány lajstromszámát.

A határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer, vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere (394/G. § (10) bekezdés. (A leállásról az OBH honlapján szerezhetünk információt.) A papír alapú okiratok digitalizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni (394/K.§).

Elektronikus kapcsolattartás esetén nem alkalmazható a Pp. 105. § (4) bekezdése, ehelyett a Pp. 394/J. § (5) bekezdése irányadó, amely szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézet beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették. Több tanácskozáson olyan jelzés érkezett a felhasználók felé, hogy az elektronikus beadványnak a bíróság ügyfélszolgálati idejében kell beérkezni. Ez az értelmezés azonban nem felel meg a törvény előírásának.

 

 

7.    A bírósági iratok kézbesítése

7.1.  Értesítés a kézbesítésről

Az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történt elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján, az általa megadott elektronikus levél címre az érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten értesítést kap. Az értesítés még nem tértivevény. Az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át, az internetes hivatkozás megnyitásával jön létre az elektronikus tértivevény, melyet a rendszer automatikusan megküld a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére. Az elektronikus tértivevény igazolja azt, hogy az iratot a címzett átvette (Pp.394/H.§ (6), (7) bekezdés). A kézbesítési rendszer a 394/H.§ (1)-(10) bekezdésében szabályozott elektronikus igazolások és tértivevények másolatát automatikusan megküldi a küldeményt feladó és fogadó félnek is.

 

7.2.   A kézbesítési vélelem

Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bírósági iratot kétszeri értesítés ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, erről a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó, a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. (Pp.394/H.§ (8) bekezdés) Nincs tehát szükség a bíró intézkedésére. Az első értesítést követő 3 nap és 5 munkanap után áll be a vélelem átvétel hiányában.

Az át nem vett irat 30 nap múltán törlődik a rendszerből, s 180 napig lehet utána nézni, hogy történt-e vélelmet megalapozó kézbesítés. (83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet 155/D.§ (2) bek.)

 

7.3.  A kézbesítési vélelem megdöntése

Kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a 99/A.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül terjeszthető elő arra hivatkozással, hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni (394/H.§ (8.a.) bekezdés). A bírói gyakorlatnak kell kidolgozni azokat a feltételeket

 

 

8.    Papír alapú okiratok alkalmazása elektronikus kapcsolattartás esetén

Önmagában az a tény, hogy a felek a bírósággal elektronikusan tartják a kapcsolatot, nem zárja ki azt, hogy a fél részéről papír alapon történjen okirat, beadvány benyújtása, illetve a bíróság papír alapon küldjön értesítést a fél részére. Ezeket a lehetőségeket a törvény szabályozza.

 

8.1.  Papír alapú beadványok és kézbesítés

A felek beadványa:

a)    Ha a bizonyítási eljárásban papír alapú okirat bemutatása, megtekintése szükséges, erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti (Pp.394/B.§ (6) bekezdése).

b)   Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta az elektronikus kapcsolattartást, de papír alapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezését kéri (394/B.§ (7) bekezdés).

c)    A fél, aki elektronikus eljárásra nem köteles, a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát papír alapon is benyújthatja (394/C.§ (10) bekezdés).

A törvényben meghatározott esetekben a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél részére az iratot papír alapon kézbesíti.

a)    A keresetlevél kézbesítése minden esetben papír alapon történik. Az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolatát kézbesíti a bíróság az alperes részére (Pp.394/B.§ (5) bekezdés).

b)   A papír alapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti kérelmet elutasító végzését a bíróság papír alapon kézbesíti (394/B.§ (8) bekezdés, 394/C.§ (11) bekezdés).

c)    Ha az iratot azért nem lehetett kézbesíteni, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó nem hozta létre a kézbesítési rendszer azon szolgáltatását, amelyen keresztül részére a bírósági iratokat kézbesíteni lehet vagy ezt a szolgáltatást megszüntette, az elektronikus úton kapcsolatot tartót a bíróság pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti. (394/H § (9) bekezdés)

 

8.2.   A beadvány benyújtása adathordozón

A törvénylehetőséget ad arra, hogy egy beadványt vagy mellékleteit nem a perkapu igénybevételével elektronikus úton vagy papír alapon, hanem adathordozón nyújtsa be a fél. A 2016. évi XL. tv. Indokolása ezzel kapcsolatban az alábbiakat emeli ki:

„Az internet alapú kommunikációs csatornák sérülékenysége miatt (a már hivatkozott lassú feltöltés, az informatikai rendszer korlátozott erőforrásai miatti technikai anomáliák, a kapcsolat pillanatnyi megszakadása miatt a feltöltés megszakadása és újrakezdődése, amely egyes esetekben mulasztással járhat) célszerűbbnek mutatkozik, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghatározott nagyobb méretű fájlok darabolással történő feltöltése helyett a rendszer áttérjen a fizikai adathordozón (CD, DVD, pendrive, merevlemez) történő benyújtásra, amely biztonságosabbá teszi e dokumentumok elektronikus beadását. A célszerűség érdekében az adathordozókat eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az adathordozókat pedig a maguk fizikai valójában a bíróság fogja postai úton kézbesíteni az érdekeltek részére.”

Az  adathordozó fogalmát a 2015. évi CCXXII. tv. értelmezési rendelkezéseit tartalmazó 1.§ 45. pontja adja meg, eszerint:

 45.[3] tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze.

Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadvány adathordozón is benyújtható, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A befogadható méretre vonatkozó adatokat az Országos Bírósági Hivatal a honlapján közzéteszi, ez jelenleg 300 MB. Az adathordozót a bíróság az adathordozón szereplő fájlok nyomtatása nélkül postai úton kézbesíti a felek részére (Pp. 394/M.§). Az adathordozón benyújtott beadvány elektronikusan benyújtott beadványnak minősül.

Az adathordozón történő benyújtáshoz külön űrlap áll rendelkezésre (394/G.§ (7) bekezdés). Az űrlapot a perkapu szolgáltatás igénybevételével kell benyújtani. Magát az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. Ebben az esetben a fél már megkapja azokat a visszaigazolásokat, amelyekből látja, hogy a beadványa megérkezett a bírósághoz. Rendkívül fontos annak ellenőrzése, hogy a beadvány valóban meghaladja-e a megadott befogadási méretet, ellenkező esetben a beadvány hatálytalan lesz.

Az adathordozón történő benyújtás nem mentesíti a felet az elektronikus azonosítás alól,  a fél vagy képviselője köteles az adathordozón minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét elhelyezni vagy az azon szereplő dokumentumokat azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével hitelesíteni. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az adathordozón elhelyezett fájlban köteles hivatkozni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számára. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni. Ha az adathordozó benyújtására a fentiek megsértésével kerül sor, az adathordozón megtett jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.

 

9.    Szankciók az elektronikus kapcsolattartás szabályainak a megsértése esetén

A törvén szigorú szankciókkal igyekszik kikényszeríteni az elektronikus kapcsolattartás szabályainak a betartását. A szankció attól is függ, hogy az eljárást megindító vagy az eljárás során keletkezett beadványról van szó.

A szankciók a következők:

a)     Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja,

b)   az egyéb beadványban foglalt nyilatkozata pedig hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tett, feltéve, hogy a Pp. másként nem rendelkezik (394/I.§ (1) bekezdés). E jogkövetkezményeken felül a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja és számára a bírósági iratot papír alapon kézbesíti (394/I.§ (2) bekezdés),

c)    ha a fél a beadványát adathordozón nyújtja be, de a beadványa kisebb, mint a befogadható mérethatár, (300 MB) az adathordozón benyújtott jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan (394/M.§ (2) bekezdés), illetve

d)   ha az adathordozót a Pp. 394/G § (7) bekezdésében írt szabályok megsértésével nyújtják be, az adathordozón tett jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.

 

10.  Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel

A szakértő részére az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező. Ha az igazságügyi szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja, ezt a szakértői névjegyzékbe bejelenti és az erre szolgáló elérhetőségét az Országos Bírósági Hivatal részére megküldi. Ha a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást nem vállalja, erről kell értesítenie az Országos Bírósági Hivatalt. Az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő szakértői tevékenységre külön jogszabályban feljogosított állami intézményszerv vagy szervezet az elektronikus kapcsolattartást az erre szolgáló elérhetőségének az Országos Bírósági Hivatal részére történő megküldésével vállalhatja (Pp.394/D.§ (2) bekezdés és (2.a.) bekezdés).

Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a beadványait elektronikusan küldi meg a bírság részére. Ha ennek technikai lehetőségei adottak, a szakvélemény részévé tett mellékleteket digitalizálnia kell. Az elektronikus kapcsolattartást vállaló szakértő nem kötelezhető arra, hogy a bírósághoz benyújtott beadványt a felek és már perbeli személyek számára papír alapon megküldje. Kivételes jelleggel a bíróság indokolt kérelemre engedélyt adhat a szakértőnek a szakvélemény vagy annak egy részének papír alapú benyújtására.

Ha a szakértő vállalta az elektronikus kapcsolattartást, s mindkét fél elektronikus kapcsolattartással jár el, a bíróság valamennyi bírósági iratot elektronikus úton kézbesíti. Ha mindkét fél vagy az egyik fél papír alapú kapcsolattartással jár el, a bíróság papír alapon és elektronikus úton is kézbesíthet a szakértő részére (394/D.§ (5) bekezdés).

Ha a bírósági irat melléklete nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás, a bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja a szakértő rendelkezésére az irat mellékletét.

A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesíteni. Ilyen esetben a szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával (Pp.394/D.§ (7) bekezdés). Ebben az eseteben természetesen nem alkalmazható a 394/G.§ (7) bekezdése, a szakértőnek nem kell űrlapot kitöltenie és azt elektronikus úton benyújtania, és a szakvéleményt akkor is adathordozón kell benyújtania, ha annak mérete az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett, a kézbesítési rendszer által befogadható méretet nem haladja meg.

 

11.Hatályba lépés

A 2016. évi XL. tv. 13.§-a a Pp.-t kiegészítette a 397/J.§-szal, amely a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

397/J. § 2016. július 1. napjától a kötelező elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvénnyel megállapított

a) 321/A. § (2)-(3) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban,

b) 340/B. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,

c) 341/J. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,

d) 386/U. § (1) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben,

e) 394/C. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben

kell alkalmazni.

A feleket általában a 394/C.§  (2) bekezdés érinti,  az itt szabályozott előírásokat a 2016. július 1-én vagy azt követően indított eljárásban kell alkalmazni. A perekben ez nem okoz értelmezési problémákat, legfeljebb az újra indult (szünetelés, felfüggesztés, félbeszakadás) ügyekben okozhat gondot, bár véleményem szerint itt is az alapügy indulásának a dátuma számít. A hatályon kívül helyezés folytán újra indult ügyekben ugyanez a helyzet.

Miután a csőd- és felszámolási eljárásokban a Pp. szabályai alkalmazandók, ezért ezek az előírások ezekre az eljárásokra is kiterjednek. A korábban indult felszámolási eljárásokban tehát a felszámoló, illetve a jogi képviselő a beadványokat papír alapon nyújtja be.

Vitás lehet, s a gyakorlat szóródására kell számítani például a 2016. július 1. után benyújtott kifogások esetében, amelyek önálló ügyszám alatt folynak. Álláspontom szerint ezek a belső eljárások is osztják a fő eljárás „jogi sorsát”, s nem lehet ezek esetében sem elektronikus kapcsolattartást megkövetelni. Miután ezzel ellentétes álláspont is indokolható, a gyakorlat szóródására lehet számítani. Miután a törvény szankciót csak ahhoz fűz, ha az elektronikus beadvány helyett papír alapon  küldi a fél a beadványát, a fordított helyzet nincs szankcionálva, csak azzal jár, hogy a  későbbiekben elektronikus lesz a példánk szerinti kifogásolási eljárás. Ez azonban nem hathat ki az alapeljárás további papír alapú eljárására.

Mindenesetre az erre kötelezetteknek fel kell készülni az elektronikus kapcsolattartásra, ezért célszerű minél előbb ennek a modern technikának az alkalmazására áttérni.


[1]A tanulmány a felszámolók és jogi képviselőik részére a FOE megbízásából az ItJump Kft szervezésében 2016. június 28-30 között tartott továbbképzésen tartott előadás anyagát tartalmazza.

[2]Beiktatta: 1/2016. (II. 9.) IM rendelet 3. §. Hatályos: 2016. II. 10-től.

[3]Módosította: 2016. évi XL. törvény 16. § (2).

Alkategóriák